|
1. fejezet - Felköltözés a fővárosba
2010.08.13. 20:08
Először is had mutatkozzam be, a nevem Nagy Tímea 21 éves vagyok, és hamarosan fel fogok költözni Budapestre, ugyanis az 'Arts Modell' modell iskola tanulójai közé választottak be, és így mostmár igazán szerencsésnek mondhatom magam... Kivéve hogy a szüleim sajnos nem tudnak velem felköltözni Pestre, ugyanis az apámnak egy hatalmas reklámcégje van Romániában, ahol eredetileg születtem;és felnőttem. Igen, eredetileg Romániai származású vagyok.
4:30 hajnal tájékában...
- Kicsim fél öt van, ideje felkelned, különben a végén még lekésed a gépet!
- Mmmm... jól van, jól van, kelek már. -feleltem bambán, majd felkaptam magamra egy rövidnadrágot, egy flitteres pólót, és egy magassarkút. Gyorsan leszáguldottam a lépcsőn, és láttam hogy anyám már a konyhában sürög-forog.
- Ó, anya nem kellett volna miattam korán reggel tojásrántottát csinálnod! -mondtam.
- Ne ellenkezz kicsim, egyél csak, érted bármit, hiszen ez a Te Nagy napod. -felelt.
- Nagyon szépen köszönök mindent! -öleltem meg.
- Igazán nincs mit! -suttogta a fülembe.
Gyorsan ettem pár falatot, aztán siettem a fürdőszobába fogatmosni, és egyéb pipera cuccokat berakni, átnézni hogy megvan -e minden...
- Hát apu hol van? -kérdeztem kíváncsian.
- Óhh drágám édesapád még nagyban az ágyat nyomja! -felelt anyu kuncogva, majd halkan beosontam a hálószobába és egy puszit nyomtam apám arcára, majd a fülébe suttogtam: "Viszlát apu, nagyon szeretlek!,,
Gyorsan visszalopództam a konyhába elköszöntem anyumtól és megbeszéltük hogy amikor csak tud felhív, és én is felhívom majd hogyha időm engedi. Majd kisétáltam a nem messze fekvő főtérre, hívtam egy taxit, és már siettem is a gép elé.
Szerencsére nem voltak annyira 'hű de borzasztóan sokan' de keveset sem lehetett rá mondani. Hamar megvettem a repűlőjegyemet, majd kerestem magamnak helyet, de eddig nem sok sikerrel... Majd végre találtam egy helyet ahol egyedül ült egy lány...
- Ne haragudj, szabad ez a hely? -kérdeztem.
- Igen persze, foglalj csak helyet. -felelt mosolyogva.
- És egyébként épp hova tartasz Pestre? -érdeklődött.
- Az Arts Modell főiskola tanulója leszek. -feleltem.
- Azta, micsoda szerencse! Én is épp oda tartok! -mondta nevetve.
- Micsoda egybeesés! -bókoltam.
- Na, és egyébként már van hol laknod? -kérdezte.
- Igen, a IV. kerületben fogok lakni. És te?
- Én pedig a V. -be. -válaszolt.
- Na az szuper! -mosolyogtam.
- Öö... esetleg ha ezellen semmi kétséged, akkor járhatnánk együtt a fősulira! Rendben? -kérdeztem.
- Nekem oké! :). -felelt.
- És egyébként hogy hívnak? -kérdeztem.
- Ne haragudj, be sem mutatkoztam... -pirult el.
- Nem, semmi gáz. -vágtam rá.
- Az én nevem Nagy Tímea. És neked?
- Az enyém pedig Grósz Barbara. -felelt.
- Szép név! -dícsértem.
- Köszi! -válaszolt.
Szerencsére a Pestig vezető út nyugisan telt el, halgattam zenét az iPhone -omon, és persze rongyosra olvastam a Bravo -t, és az IM -et is...
- Bocsi elkérhetem az e havi Bravodat olvasni? -kérdezte Barbi.
- Persze, nyugodtan! -feleltem, majd a kezébe nyújtottam.
A címlapon SP volt, bár én azt sem tudtam hogy ki ő, mert ugye én nem Magyarországon élek, és nem nagyon ismerem a hazai előadókat.
- Woow, a címlapon SP -van! -örült meg Barbi.
- Te ismered? -kérdeztem meglepődve.
- Nem csoda, több barátnőm is ajánlotta a számait, azóta szeretem! :). -felelt mosolyogva.
- Te nem ismered? -nézett elképedve.
- Hát tudod én Romániai származású vagyok, és nem nagyon ismerem a Magyarországi előadókat... -válaszoltam.
- Ja, így már sokkal másabb a helyzet! -mondta.
- Iszanyú jó énekes, és ráadásul jóképű is! -kacsintott felém.
- Elhiszem én azt, de most semmi szükségem pasikra... Épp elég volt nekem a Martinos ügy is...
- Ki az a Martin? A volt barátod? -kérdezte érdeklődve Barbi.
- Hát igen, de nem nagyon mesélnék róla, mert elég rossz emlékek fűződnek hozzá, meg szinte napi szinten zaklat MSN -en, és minden egyéb közösségi oldalon... -válaszoltam.
- Na, kérlek meséld el! -nézett rám boci szemekkel.
- Na jó, rendben... De csak ha nem tudja meg tőled senki! -mondtam.
- Tőlem aztán senki! -mosolygott.
- Hát rendben... Szóval az egész úgy kezdődött hogy...
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó