- Nyitooom!!-szólt ki
Kinyitotta az ajtót...
- Ömm..Hello...-mondtam
- Szia
Ott álltunk az ajtóba 2 percig,majd megszólaltam...
- Ömm...Bemehetek vagy meddig állunk itt???
- Jah,gyere..
Bementem,majd a szobájába mentünk...
- Itt a zongora...Gondolkoztál már a dalon???
- Semmi ötletem...-mondtam tanácstalanul
- Nekem sincs,nem írtam sosem még kényszerből szöveget vagy...-ekkor megcsörrent a telefonja - Nem,most nem.Már mondtam...Holnap??Mikor???Hát felőlem...Csá...-letette
Ezután még legalább 3x hívták,gondolom tv-társaságok,mert riportot akartak vele csinálni...
- Figyelj,lenne jobb dolgom,minthogy a telefonálgatásod hallgassam...Nem kapcsolnád ki vagy valami???-kérdeztem
- Tudom,hogy zavaró,de látod,ez van....És nem kapcsolhatom ki,mert fontos ember vagyok,és bármikor kaphatok egy fontos hívást...És háát...
- Jójó,tudom,hogy nagyon fontos ember vagy,de jó lenne leszállnál a földre amikor ketten dolgozunk,egyébként nem érdekel,csak legalább ilyenkor....-szidtam le
- Kivagy te,hogy beszólj???Neked kéne leszállni a földre,nem nekem!!! - reagált
- Jól van,leszállok a földre.Most pedig azt hiszem megyek.Nem ezért jöttem,hanem hogy a dalon dolgozzunk... - és hirtelen felálltam az ágyról ahol eddig ültem
Kifele indultam az ajtón,de megfogta a karom,és nem engedett...
- Hadd menjek,nincs most türelmem erre....
Ekkor a hangja teljesen megváltozott,mármint eltűnt az idegesség...
- Bocs,csak háát...kicsit kivagyok mostanában....Mármint...Olyanokon vezetem le a feszültséget akiknek semmi köze hozzá....
Csodálkoztam,hogy ilyen is tud lenni...Mármint normális,és nem nagyzoló,öntelt bunkó...
- Akkor folytatjuk,mármint elkezdjük a dalt???Ha kell,kikapcsolom a telefont is...-szabadkozott...
- Jó,maradok,de tudod miért???-néztem a szemébe...- Azért amit az előbb mondtál...Mármint,ahogy mondtad...Normális voltál,és szeretném ha ilyen lennél mikor együtt dolgozunk.
- Rendben...
Leült a zongorához,majd egy dallamot kezdett játszani....Nagyon tetszett,bár szöveg az nem jutott eszembe...
- Meg kéne beszélni a témát,hogy miről szóljon...-mondtam
- Igen,talán egyszerűbb lenne...- Amúgy enni vagy inni kérsz valamit??Bár nem tudok főzni,de egy melegszendvicset csinálok ha kell....
- Nem köszi,csak esetleg vizet...
Kimentünk a konyhába,majd leültem egy kis asztalhoz...
Krisztián jött,hozott vizet,majd leült szembe velem...
- Tessék...
- Köszi
Ültünk ott egy ideje,a dalról beszéltünk,és mindketten a szerelem témájára gondoltunk..
- Mondtam már hogy szép a szemed???-kérdezte
Meglepődtem,és egyből elvörösödtem...Reméltem,hogy nem veszi észre...
- Ezt most mért mondtad???Hogy jutott eszedbe???
- Csakúgy...Az előbb,mikor a szemembe néztél,akkor vettem észre...
- Kösz...-csak ennyit mondtam
Láttam hogy épp megint telefonozik...Ráhagytam,mert nem volt kedvem vitázni....
- Mit csinálsz???-kérdeztem
- Jah,bocs,semmi,csak megnéztem a közösségi oldalakat...
- Okés
Énis telefonozni kezdtem....Felmentem Twiterre és kiírtam : " Készül a dal,nehezen...Kevesebb telefon,több munka :-P..Lehet h nem is annyira bunkó??:-)"
Láttam,hogy Krisztián elmosolyodik...Tudtam hogy ő is Twitterezik..Kaptam is egy felkérést,ő volt az..Utána láttam,hogy kiírta : " Akkor dolgozzunk...Pozitív csalódás :-) "
Elnevettem magam,majd kiléptem...
- Naa???-mosolyogtam
- Jó folytassuk...
- Ohh,már ennyi az idő???Akkor sajna nem fog menni...Haza kéne mennem,majd holnap,persze ha ráérsz,akkor jövök...
- Hát nem is tudom,tudod,nagyon elfoglalt vagyok,majd megnézem....-nevette el magát
- De vicces...Akkor holnap mikor jöjjek???
- Nem tudom,amikor elkészülsz reggel,gyere nyugodtan...-mondta
- Jó,akkor meglátom....Nah akkor megyek...Ömm.az ajtó lent nincs bezárva???Mert nálunk mindig bezárják estére...
- Jahm,nem szokták...
- Okés,akkor szia...
Kiléptem az ajtón.Nem akartam visszanézni,de mégis az lett...Persze ott állt az ajtóba még...Elindultam haza,bár elég sötét volt,de nem laktam messze...Kiértem a kapun,majd elindultam...Furcsa érzés fogott el hirtelen...Mintha valaki követne...
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó