-Hátkössz. nehogy szóljál, hogy elmész. várhatlak a parkolóban amúgy.. :S -mondta idegesen.
-neharagudj. de úgy felhúzott, hogy nem bírtam ott maradni...
-kicsoda? -kérdezte, míg bementünk a szobámba.
-azaz Sp :S
-SP? mégis mivel? hogy rádpillantott?:DDD
-ja...hogy a felsőm alá pillantgatott...mikor mutogattam neked, meg a vip sátorban...
- a vip sátorban?:O
-jah. Peti apja volt a szervező. Peti meg behívott bekötni alábam. -mutattam a kötésre a lábamon.
-ezt Peti kötötte be? meg mi lett vele?
-összetapostak. nem..Peti csak tádobott egy sebtapaszt, ami kb félpercmúlva le is jött félig :DDD
-nem is vártam többet tőle :D
-jah..:D
-és akkor tényleg SP miatt jöttél haza?
-te is tudod, hogy nem a szívem csücske...és ezek után nem is lesz. Szerintem beképzelt. Fejébe szállt a sztárság.
-nem sztár, hanem csak ismert... -morfondírozott barátnőm.
-hagyjukmáár..:D -dobtam meg egy párnával, ami eltalálta a vállát. Válaszként egy plüssmacit találtam az arcomban:D Egy ideig még beszélgettünk, majd Enci hazament. Én felléptem msnre. Kibeszéltem magam a csajokkal, és megosztottam egy két infón twitteren a mai napról. Ahogy nézelődtem ott a tweetek között, egy ismerős névre bukkantam. @ederkrisztian. Na ezt meg mióta követem... megnéztem az előző bejegyzéseit.
@ederkrisztian Zsír volt Nyíregyháza! Hatalmas pacsi a helyi sracoknak, a helyi csajoknak pedig kiss-kiss.
Ahogy ezt olvastam, pont egy újabb bejegyzést írt.
@ederkrisztian nem értem...egyszer az a baj ha nem nyomulok, utána az, ha próbálkozom. hmm..kihívás szagot érzek! :D
Nem értettem telejsen a tweet üzenetét, nem igazán értettem mire gondolhat...végülis..nemis érdekel. Kikapcsoltam a laptopot, nyakamig húztam a takaróm, majd mély álomba szenderültem. Másnap délben keltem. Megebédeltem, és a mai napra egykis nyugalmat terveztem. Kitakarítottama szobám, majd egészdélutános pihenésbe kezdtem :D Laptoppal az ölemben msneztem.
-Szia :/ -írt rám Enci
-szia. Mi a baj? -kérdeztem egyből. Ismertem már elég rég óta ahhoz, hogy tudjam valami baj van.
-Zolival veszekedtünk..kicsit kivagyok ettől...átmehetek?
-Hát persze! tudod hogy bármikor :)
-Oké, akkor majd mesélek. puszi.
-okés.puszi.
Nem sokkal később csengettek is. Enci lépett be a szobámba világfájdalmas arccal.
-Na mesélj szivi :) -mondtam míg átöleltem őt. Leültünk, ő pedig mesélni kezdett. Megint egy apróságon felkaptáka vizet, és összevesztek... Kibeszéltük a dolgot, majd Zolival is beszéltem pár sort msnen, és kiderült, egyikőjük sem bírja 1 óránál tovább a másik nélkül.
-Úgy köszönöm Lilla. Komolyan...te mindig kibékítesz minket! :)) -mondta nagy mosollyal az arcán.
-nem gondolkoztál még azon..hoogy..házassági tanácsadó legyél?:D -kérdezte nevetve.
-hmm most hogy így mondod...:D -nevettük el magunk egyszerre.
-de amúgy..neked még midnig senki..? -puhatolózott finoman Enci. Tudni kell rólam, hogy soha nem voltam még szerelmes. Egyszerűen feleslegesnek érzem azt, hogy később egy hím nemű lénytől függjek. Vagy, hogy hatalmas csalódást kellejen átélnem, mint anno nagymamámnak. Őt sajnos nem ismertem. De annyit tudok róla, hogy teljes szívéből szerette a nagypapát, de az érzés egyoldalú volt..és ő belehalt a szerelembe. Még apu is kicsi volt, mikor ez történt.
-nem. nincs :D apáca leszek :D -poénkodtam el a dolgot.
-mitszólnál hozzá..ha jövőhéten felmennénk Pestre bulizni egyet ?:)
-miért pont Pest?
-mert itt már unalmas...és akkor ottalszunk apánál :D nanananaa?? -nézett rám hatalmas bociszemekkel.
-Hát lehet neked nemet mondani?
-neeeeeeeem :DD akkormegyünk?
-megyünk...:D -Még egy darabig beszélgettünk, majd Enci elment, én pedig összepakoltam a cuccom a holnapi sulihoz. Egyhét és vége. Egyhét és nyár :)
A napjaim gyorsan elteltek így a pizzás munka mellett, és egyszer cska azon vettem észre magam, hogy péntekvan, és mindenki ezerrel élvezi a nyarat, csak én nem tudok kiszakadni a szürke hétköznapokból. Délután felültünk encivel a vonatra, és 6 órára már apályaudvaron voltunk, ahol Enci apukája várt ránk az új feleségével. Nem messze laktak a pályaudvartól, röpke 10-15 percet kocsikáztunk. Félórával később már nagyban készültünk az estére. Fogalmam nem volt hová is megyünk bulizni, de elhatároztam, megünneplem, hogy itt a nyár. Ebben az elhatározásomban velemtartott Enci is. Én egy fekete miniruhát vettemfel, gyönyörű magassarkúval. Encin egy miniszoknya, és egy fehér kivágottabb felső volt. Fél 11 felé kocsibapattantunk, majd az apukája elindult egyenesen.
-öö csak én nem tudom, hogy hová megyünk..? -néztem értetlenül Encire, mire nagy vigyor húzódott az arcán.
-szóval igen... -néztem rá furcsán.
-meglepetééésleesz:D
-utálom a meglepetéseket.. -durcáztam.
-aha..ezt mond annak aki nem ismer :D
20 percnyi kocsikázás után Enci megszólalt.
-ÉÉÉÉs...ittvagyunk...üdvözöllek..aaa PINKben!:DD -csak nagy szemekkel néztem mikor az apukája 2 VIP belépőt adott Enci kezébe.
-hátazokmeg?:O -kérdeztem értetlenül.
-résztulajdonosvagyok :D -szólalt meg Enci apukája nevetve.
-áá..szóval szövetkezni tetszett ellenem..jólvan.. :DDD
Kiszálltunk a kocsiból. majd rögtön be is jutottunk a belépőnknek köszönhetően. Rögtön vettünk egy egy koktélt, majd felmentünk a VIP részlegbe. A koktélok egymást követték. Egy pár HMCS ránkragadt... de így legalább stefi nap volt :DD ( iszol valamit? aha :) stefizetsz:D) Soksok koktél, és vodkasprite és kitudja még mi után elkeztünk táncolni a korlátnál. Hattalmas partyvolt, és a kedvemis remek míg csak meg nem pillantottam SPt.
-ez meg mit keres itt? -mutattam encinek SP felé.
-aztaa..nemgondoltam volna, hogy egy szórakozóhelyen fogok valaha is bulizi SPvel :DD -vigyorgott.
-menjünk oda!! -megfogta akarom és húzott maga után.
-de én nem akarok! -kiáltottam a fülébe, de meg sem hallotta. Félután abbahagytam az ellenállást, és mentem magamtól Enci után. Enci megkopogtatta a vállát, majd mondott neki valamit. Enci arrébb lépett, majd rám mutatott. Krisztián közelebb lépett, majd megszólalt.
-szia Krisztián vagyok!
-Lilla. még mindig... -mondtam kissé flegmán.
-ó már találkoztunk? -nézett rám nagy szemekkel, majd felcsillant a szeme.
-óó már emlékszem. a lábam jobban van ?:)
-jobban igen. -mondtam majd arrébb pillantottam. Az egyik kedvenc dalom jött, majd hirtelen Encire néztem, megszorítottam a kezét.
-Menjünk táncolni!!
-menjünk! -hallottam Krisztián hangját, és már tolt minket előre. Megálltunk a korlátnál, majd táncolni kezdtünk. Enci Krisztián Én... így táncoltunk a korlátnál. Egykezet éreztem végigsimulni a derekamon, én elhúzódtem mire Krisztián rám nézett.
-baj van? -kérdezte aggódó hangon. Lassan összefolyt minden, megfogtam a korlátot.
-Héé..Lilla...menjünk ki. -mondta míg átkarolta a derekam.
-Enci akart veled annyira táncolni, ne engem ölelgeeess..
-igen, de Enci már rég leült, te pedig rosszulvagy...
A következő percben a elsötétült minden, és valami hideget éreztem egy pillanatra a jobb oldalamon, majd meleget. A friss levegőn tértem magam Krisztián karjaiban.
-mennyit ittál? -kérdezte aggodóan.
-nem eleget ahhoz, hogy holnap ne emlékezzek, hogy veled találkoztam.. -mondtam merő bunkósággal. Egypillanatra megfeszültek izmai, azthittem elenged...de nem...tartott tovább.
-ennyire utálsz? -kérdezte halkan.
-Hát nem te vagy a szívem csücske... -mondtam míg kimásztam a karjai közül. Egyensúlyozva léptem arrébb kettőt.
-most már megleszek egyedül. -mondtam a fejemet fogva.
-ja..mindjárt összeesel...
-hát nem... ha tudni akarod, már jól vagyok.
-nekem mégsem úgy tűnik...
-akkor sajnálom... -mondtam majd elindultam visszafelé. Tény, hogy még nem igazán nyertem vissza az egyensúlyérzékem, de sikerült bemennem.. Az egyik boxban rátaláltam encire, aki ásványvizet kortyolgatott.
-jajj.. holvoltál? -kérdezte egyből.
-rosszul lettem...és csak annyira emléxem, hogy kint vagyok krisztián karjaiban.
-aztaa..volt valami?
-vele?hülyevagy? :D
-miért...?
-sztár.beképzelt.fuj:D
-hülyevagyte.
-lehetséges...de most menjünk haza...
-oké.
Egy órával később már ágyban feküdtünk, és próbáltuk leküzdeni a szörnyű émelygést... több kevesebb sikerrel..
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Persze, hogy beleszeret :D:D
De szerintem ennek a sztorinak már folytatása se lesz :D