26. fejezet
2011.01.28. 17:06
Amikor hazaértünk, már kezdett sötétedni. 4 óra lehetett…ez télen természetes. Felmentünk és megmutattam mindent Pankának, majd kipakoltunk. Egy ideig az én szobámban fog aludni, és majd ha lesz rá alkalom, elmegyünk, és beszerzünk neki is cuccokat a szobájába. Ez az egész költözés nagyon jól jött. Unalmas volt egyedül abban a hatalmas lakásban. És így is volt egy üres szoba. Miután mindent lepakolt, és körbenézett, én átmentem Krisztiánhoz.
-átmegyek kicsit jó? –mosolyogtam rá
-persze menj csak. –nevetett.
Kiléptem az ajtón, és átsétáltam az ajtójukhoz. Bekopogtam, majd fagyoskodtam 5 percet, mire végre kinyitották.
-bocs szívem öltöztem. –engedett be Krisztián, majd adott egy puszit a számra. Becsukta az ajtót én pedig hozzá bújtam. Fejem a mellkasába fúrtam, és a félig begombolt ingét teljesen kigomboltam, majd enyhén izmos hasán végighúztam a kezem.
-lesz ez még jobb is –bíztattam nevetve és adtam rá egy puszit.
-ezt eljátszhatjuk naponta többször is. –vigyorgott én meg elsétáltam mellette és elindultam a szobája felé.
-neeeeee! Ne menj be! –rohant utánam, és az ajtóban visszarántott
-miért is? –pislogtam rá
-mert..őőő…mert most ne. Öhm…kupi van. –vágta rá
-ugyan már. Nálad mindig az van kivéve, ha összepakolok. Amúgy meg……szörnyen hazudsz. –nevettem. –de legyen, akkor nem megyek be. –mosolyogtam rá, és megpusziltam.
-na gyere ide. –tárta szét a karjait. Csupasz mellkasa kivillant a begombolatlan ing alól. Lassan odamentem, és megcsókoltam. Átöleltem, ő pedig egyik kezével a hátam simogatta, másikat a farzsebembe csúsztatta, és úgy húzott közelebb.
-de kis bújós vagy. –mosolyogtam, bár ő nem látta
-hmm…-hát ez volt a reakció. Még szorosabban húztam magamhoz. Hallottam, ahogy dobog a szíve, ahogy levegőt vesz, éreztem az illatát. Legszívesebben megállítottam volna az időt…örökre így maradtam volna. Csak vele. Egy könnycsepp végig gördült az arcomon, és mielőtt leeshetett volna, letöröltem, majd elhúzódtam tőle.
-te sírsz? – nézett rám kérdőn
-szeretlek. –öleltem át ismét egy pillanatra, majd megpusziltam. Vagyis csak akartam, mert a száját megint úgy fordította, hogy a puszi az arca helyett a száját érje. –kis hülye. –mondtam, mire büszkén vigyorgott.
Miután hazamentem, bedőltem az ágyba, és már semmi nem érdekelt. Elaludtam. Másnap reggel 7-kor ébredtem. Kicsit korán volt, ezért az is nehéz feladat volt, hogy kikeljek az ágyból. És elmenjek letusolni. Jól esett a meleg víz. Nagyon sokáig állhattam alatta. Mikor elzártam a vizet, és magamra vettem egy köntöst, és poénból megnéztem mennyi az idő. 7.42. amikor letettem a telefont, csöngettek. Azt hittem Krisztián az, ezért nem húztam szorosan össze a köntöst. Kinyitottam az ajtót, és Tomika állt velem szemben. A mini ruhadarabot jobban összehúztam magamon.
-jó reggelt –nyögtem ki mai első mondatom
-szia gyönyörűm. –vigyorgott, majd felkapott, és indult velem a szobám felé.
-Tomika tegyél le! –szóltam rá, mikor az ajtóhoz ért. Nem hallgatott rám. Bevitt a szobámba, és az ágyam fölé tartott, majd elengedett, én pedig a kezéből az ágyra estem.
|