Rémülten néztünk egymásra. Most mi lesz?
- Nyugi, nincs olyan állapotban, hogy felkeljen – közölte gyorsan Andris, félreértve aggódásunkat. Hiszen ő nem tudott rólam…
- Jól van - mondta Alexa. - Hagyunk pihenni Rita, és megnézzük Emilit. - Majd Andrist magával húzva kimentek.
- Gondold át jól - nézett rám áthatóan távozóban a pszichológusom. Magamra maradtam a gondolataimmal. Nem tudtam, mit kéne tennem, hogy egy csapásra minden megoldódjon... Másnap kiengedtek.

Ülök otthon, merengek. Egy gondolattól vezérelve kihúzom a fiókot. Itt van minden régi emlékem. Kincsként őrzöm azt a képet, amin én és SP azon a bizonyos bulin ölelkezünk. Akkor még nem tudtam, hogy barátnője van. Nem tudtam, mi vár rám. Mekkorát fordult az életem kereke! Bárcsak újra az a lány lehetnék! Egyszerű SP rajongó, a falakon poszterekkel, lelkesen várva a következő koncertet! De nem. Az időt nem tudom visszaforgatni. Most megkeseredett vagyok, szánalmas és beteg. Szembesülnöm kell a ténnyel, hogy bár a karrierem nem alakul rosszul, az életem 90%-a pocsék, és csak én tehetek róla. Ahelyett, hogy kimásznék a gondokból, csak újabbakat hozok létre. Mit ér az anyagi biztonság, ha közben belül sivár vagyok? Ha közben nincsen párom, nincsenek barátaim, a családom messze van? Olyan titkot őrzök, ami, ha kiszivárog, mások életét is veszélyeztetheti. Emili még nem árult el semmit, de már SP sem tudja őt lebeszélni. Amint engedik az orvosok, elmegy a rendőrségre. És, ha megtudják, hogy az a lány is miatta halt meg, lecsukják. Ő pedig nem arról híres, hogy ilyen esetben hallgatna. Mentené a saját bőrét, és dobna fel mindenkit. Engem is beleértve. Ha SP és Alexa egy kicsit is féltenek, tesznek ez ellen valamit... Vagy egyszerűen kútba ugrok...

A forgatás utolsó napja is elkövetkezett a fiúk és Alexa számára. Emili felépült, én pedig rettegtem. Legnagyobb csodálatomra nem rontott rám a rendőrség, hogy bilincsbe verjen. Annál inkább rám tört az az érzés, hogy valami nem stimmel... Elmentem a szállodába, hogy kifizessem a lakosztályokat. Gondoltam, még beugrok Alexához, elbúcsúzni. Éppen kopogtam volna, amikor hatalmas erővel kivágódott az ajtó, és két nagy bőrönd repült ki. Fél centin múlt, hogy nem találtak telibe. Mi folyik itt???
- Egy rohadék vagy! Gyűlöllek! - ordítozott Alexa, feltehetőleg Andrissal. - Menj a ribancodhoz!
- Ne beszélj így! - kérlelte őt a srác. - Nici rendes lány, az csak egy ártatlan csók volt! - védekezett.
- Egy csók hogy lehet ártatlan? Magyarázd meg nekem! - Kis szünet. - Látod, még megmagyarázni sem tudod! Tűnj el az életemből! Ha csak rád nézek, elkap a hányinger! - Azzal még egy kisebb utazótáskát kidobott az ajtón. Óvatosan benéztem.
- Jó hogy jössz! - kiáltott fel Alexa. - Andris és én külön fizetjük a szállást!
- A stúdió állja a számlát - mondtam. - Mi történt? - néztem hol Andrisra, hol Lexára.
- Az, hogy... - kezdte volna a srác, de Alexa közbevágott.
- Ne hazudj! - lassan olyan hangon beszélni, hogy még a denevérek is nehezen érthették volna meg...
- Nem hazudok! - fordult felém Andris. - Nicivel véletlenül csókolóztunk - pirult el.
- Ez mégis hogyan lehetséges? - húztam fel a szemöldökömet.
- Gyakoroltuk az egyik jelenetet, és annyira jól sikerült, hogy hát összeért a szánk, én meg nem tudtam ellenállni... - csóválta a fejét.
- Mert nem is akartál! - rázta az öklét Lexa. - Hagytad, hogy elcsábítson!
- Kérlek, értsd meg! Én téged szeretlek! - már majdnem letérdelt...
- Többé nem tudok hinni neked.
Alexa lesújtó pillantása minden szónál többet mondott. Olyan megvetéssel nézett a srácra, hogy én is elszégyelltem magamat. Erre mondják azt, hogy ha pillantással ölni lehetne, már régen halott volna... Andris próbált szólni, de már nem jött ki hang a torkán. Ott állt, mosott rongyként, kifacsarva. Végül kiment, felkapta a bőröndjeit, és elindult a lift felé. Ekkor Alexából kitört a sírás.
- Rohadt szemétláda! - zokogta. - Én meg... én meg... Még...hüpp...vele akartam...élni!
Megöleltem a sírástól fuldokló lányt. Fogalmam sem volt, hogy mit gondoljak. Andris tényleg képes volt erre? Megcsalta a barátnőjét? Vajon Nici volt a hibás? Vagy csak egyszerűen egy megmagyarázhatatlan jelenség tanúi lehettünk? Lehet egyszerre két lányt szeretni? Talán. Ettől még Andris rosszat tett. És Nici is. Én mégsem voltam képes haragudni senkire.

Alexa végül nem utazott el. Kivett egy lakást a közelemben. Szomorúan gondoltam arra, hogy megint ki tudja meddig nem láthatom Krisztiánt. Vajon ez most jó vagy rossz? Minden esetre végül sikerült lebeszélnie Emilit arról, hogy a rendőrségre menjen. Nagy megkönnyebbülés volt ez nekem. A sorozat továbbra is sikeresnek bizonyult, Nici főszereplővé lépett elő. Úgy tűnt, hogy minden rendben van. Aztán egyik nap Róbert behívatott az irodájába.
- Igaz az, hogy te ki akartad rúgni Krisztiánékat? - szegezte nekem a kérdést.
- Csak Alexával összekaptunk. Tudod, ahogy barátnők között szokás - magyaráztam megszeppenve.
- Nekem nem ezt mondták. Többen is hallották, ahogy megmondtad, nincsen rájuk szükség. Mit csináltál volna, ha kapják magukat, és azonnal elutaznak? - nézett rám vérben forgó szemekkel. Még sosem láttam őt ilyennek.
- De nem tették meg - estem kétségbe. - Hiszen Alexa a barátnőm. Tudta jól, hogy nem gondolom komolyan - győzködtem tovább. - Egy másik alkalommal ő maga akart kilépni, de végül letett róla. Ő ilyen - tártam szét a karomat.
- Kár volt rád bízni ezt az egészet. Elfogult vagy - közölte. - Lehet, hogy jól dolgozol, de érzelmeid határozzák meg a döntéseidet. Nincs szükségünk ilyen munkatársakra - jelentette ki.
- Te miről beszélsz Róbert? - néztem rá rettegve.
- Arról, hogy ki vagy rúgva. Nici révén úgy is vannak most kapcsolataink. Rád nem tartunk tovább igényt. Egy havi fizetés illet meg, a mobilt pedig kérem - nyújtotta a kezét. Tenyerébe raktam a szolgálati telefont, a headsetet és a belépőkártyámat. Úgy mentem ki, mintha fejbe vertek volna. Sokkos állapotban szedtem össze néhány fontosabb cuccomat, majd fogtam egy taxit. Otthon teljesen gépiesen kipakoltam. Bementem a szobámba, kihúztam azt a bizonyos fiókot. Benne volt. Kivettem. Megpöccintettem. Tökéletes. Többé nem ébredek fel. Ez az utolsó...

Szólj hozzá te is!

Név:
E-mail cím:
	Amennyiben megadod az email-címedet, az elérhető lesz az oldalon a hozzászólásodnál.
Hozzászólás:
Azért, hogy ellenőrízhessük a hozzászólások valódiságát, kérjük írd be az alábbi képen látható szót. Ha nem tudod elolvasni, a frissítés ikonra kattintva kérhetsz másik képet. Írd be a fenti szót:

Súgó 4 hozzászólás

1

2012.01.15. 22:55 egy lány álmai Szia. itt vagyok végre, köszönöm a véleményedet, és hogy továbbra is olvasol, nem felejtettél el :-) Nagyon szuper részek lettek, igazad volt, mikor azt mondtad nem unatkoztál...  Tetszettek, tele voltak izgalommal, bánattal, csalódással, fájadalommal, hihetetlen sztorikkal, furcsa emberekkel, eltitkolt érzésekkel....várom a folytatást  ************************************** Hogyis felejthetném el a kedvenc sztorimat?:D

2012.01.14. 12:15 mircsi55 Huhu izgalmak-izgalmak hátán. Hát.. nem gondoltam volna,hogy Alexa kidobja Andrist és,hogy Andris félre fog lépni. Aztán az is meglepett,hogy Emili végül nem ment el a rendőrségre,de van egy érzésem,hogy ő rúgattata ki Ritát... Rita a végén biztosan drogozni fog,mert már tényleg elég maga altt van. Kár,hogy holnap nem lesz új rész,peidg vártam. Mindegy.:) Már türelmetlenül várom a hétfőt!!

2012.01.14. 11:33 Moncsi21 jó lett, kíváncsian várom h milesz tovább .

2012.01.14. 11:14 c megint odatetted magad Regi ! nagyon jó rész lett ez is, és remélem a végén nem fog semmi károsat tenni magában Rita !

1