23. rész: Kihallgatás
Redzsii 2012.01.17. 17:18
"Kovács Rita
Született: Kovács Rita Martina, Szeged.
Tartózkodási helye: Semmelweis kórház, Budapest.
Anyja neve: Kovácsné Martos Júlia
Apja neve: Kovács Mihály
Alulírott Kovács Rita, a továbbiakban gyanúsított, 24 órán belül kábítószert használt, nevezetesen heroint. Túladagolás miatt került a kórházba, ahol jelenleg is ápolják. A fiatal lány vallomása:"
- Több, mint egy évvel ezelőttig drogdíler voltam. Magam is használtam a szereket, amiket forgalmaztam. Amikor tudomásomra jutott, hogy Róbert Franciska elhunyt, abbahagytam.
- Nevezze meg azt, aki miatt Francy meghalt - kaptam az utasítást.
- Nem - ráztam a fejem konokul.
- Akkor, aki önt segítette!
- Nem is ismerem.
- Hamis tanúvallomás esetén...
- Nem árulom el őt. Az életemet köszönhetem neki.
- Mit hajlandó elárulni?
- Semmi többet.
- Ezzel ön börtönbe kerül, de az igazi bűnösök vígan élhetnek tovább! - háborgott a másik.
- Vagy meghalok. Ön szerint, ez zavar engem? - néztem kihívóan a kihallgató tisztre.
- De minket igen! - A rendőr idegesen a hajába túrt. - Mondjon neveket!
- Különben mi lesz? Nincsen több veszíteni valóm - vonogattam a vállamat.
- Miért vagy kiért tenne vallomást?
- Sem személy, sem más nem vehet rá - jelentettem ki. A rendőrnek ez sem tetszett.
- Tudja, hogy mekkora büntetést kaphat? Átkutathatjuk a lakását...
- Azt mondja, egy életre bevarrnak? - felnevettem. - Meg akartam ölni magamat. Ez nekem nem számít.
- Vannak rokonai...
- A szüleimmel akar zsarolni? Nézzen utána! Már nem élnek.
- Hazudik! - ordította. Persze, hogy hazudtam. Mi mást tehettem volna? Apáék évek óta disszidáltak. Alig látjuk egymást. Van már 3 hónapja is annak, hogy legutóbb találkoztunk... Sajnos ritkán van alkalmunk rá.
- Valahogyan rá fogom venni magát arra, hogy valljon! - fenyegetett, majd kimentek. Teljes nyugalommal feltettem újra a maszkomat, majd elaludtam.
Arra ébredtem, hogy valaki áll az ágyam mellett. NA NE!
- Krisztián? Hogy kerülsz ide? - néztem ki álmosan a fejemből. Alig akartam elhinni, hogy itt van.
- Megtudtam, hogy kórházba kerültél. Miért hoztak be? - kérdezte kedvesen.
- Nem mondom meg - vágtam rá.
- Drogoztál?
Nem kertelt, bele a közepébe... Ha nem fekszek, tutira összeesek.
- Látszik rajtad - mutatott az arcomra. - Emili most van elvonón. Olyan, mint akit kifacsartak - húzta el a száját. - Te sem vagy szebb.
- Kösz - mondtam - , de nem hatsz meg.
- Rájöttem. Alexa egy szót sem szólt. Te kérted meg rá? - faggatott tovább.
- Akarsz élni Krisz? Mert én nem. Nekem már mindegy. De ha megtudják, hogy közünk van egymáshoz... - intettem.
- Nem adhatod fel! - nyúlt a kezem után, majd megszorította.
- Mondj egy jó indokot! - néztem rá kihívóan, de a kezem nem húztam el.
Olyan történt, amire egyáltalán nem számítottam. Ő hirtelen fölém hajolt, és megcsókolt. Csak úgy egyszerűen. Meglepődni sem volt időm. Olyan édes volt! Alig tudom leírni. Egyszerre úgy éreztem, hogy kisüt a nap, előjön egy szivárvány, a madarak csiripelnek, pillangók röpködnek... Akkor minden olyan élettel teli lett, szép és hihetetlenül valóságos. Egy virágos réten éreztem magamat. Mindaddig, amíg meg nem csapta az orromat a jellegzetes klórszag. Elfordítottam a fejem Krisztiántól, mire az ajtót valaki bevágta. Emili állt ott, a szeme szinte vérben forgott.
- Hát itt vagy! Egyből hozzá rohantál! - ordította magából kikelve.
Ennyi volt a varázslat. Láttam Krisz szemében a csalódottságot. Kelletlenül fordult Emili felé, aki addigra odaért az ágyhoz. Csatt! Hatalmas pofont kapott a lánytól. Legszívesebben felugrottam volna, hogy megrángassam kicsit, de nem tehettem.
- Mindent elmondok a rendőrségnek! Richárdot, Francyt, Eriket! Én csak droghasználatért kaphatok, ti életetek végéig a hűvösön fogtok csücsülni! - tajtékzott a dühtől. - Ja, és Krisz! Terhes vagyok - lökte még oda, majd kiviharzott.
Utolsó mondata még percekig a fülemben csengett. Akkor is, amikor SP már elment. Akkor is, amikor a rendőr felolvasta a jogaimat. Amikor elővezették Richárdot. Messzi távolból hallottam a felesége sírását, Juli és Jani bömbölését. Láttam a megvető pillantásokat magam körül. De nekem csak az járt a fejemben, hogy Emili terhes. Krisztiántól.
következő rész->
|
Jujj, elég durva lett a vége, a csóknak nagyon örültem, végre!!! De aztán Emili kirohanása és az, hogy terhes meglepett nagyon