-Milyen torta volt ez?-kérdeztem anyára nézve.
-Kicsim...Ez a te tortád volt.-mondta mosolyogva.-A hugodnak azért volt különleges ez a torta mert, minden kis részeletet lerajzolt és még számítógépen is megcsinálta.Odáig volt ezért a tortáért.És ezt azért csinálta mert szeret...-mondta anya.
-Ajajjj...Azthiszem ezután nem igazán fog egy ideig hozzám szólni...-húztam el a számat.
-Menj és beszélj vele te.-mondta anya.Elmentem a szobájáhozz és bekopogtam.
-Gyere.-mondta halkan.Bementem.Lili az ágyon feküdt a fejét a párnába hajtva.Mikor kinyitottam az ajtót felnézett és elkomorult az arca.
-Figyelj.Sajnálom...Tényleg.Elmondta anya hogy minden részletet kidolgoztál.Mit szólnál hozzá ha holnap elmennénk és megcsináltatnánk a tortát?-kérdezetem de sejtettem hogy nemet mond.
-Figyelj.Holnap lesz a szülinapod.Szóval nem csináltatom meg megint.-mondta miközben felült.Én leültem az ágya végébe.
-Tényleg sajnálom.-mondtam
-Nem mondom hogy semmi baj.De nem haragszom.-mosolygott.
-Köszi.-mosolyogtam és megöleltem.Lilivel nagyon jó tesók vagyunk...mondjuk néha veszekszünk.De melyik testvérpár nem?!
Beszélgettünk még egy kicsit aztán kimentem a nappaliba.Épp a kanapé felé tartottam de megláttam hogy Krisztián itt hagyta a táskáját.Gondolkodtam kicsit hogy átvigyem e de végül úgy döntöttem átviszem.Átmentem a szomszádba és becsengettem.Tomika ajtót nyitott.
-Hééé...Szia kiscsaj.Gyere beljebb.-mosolygott és beengedett.
-Szia.Nem akarok zavarni csak Krisztián ott hagyta nállunk a táskáját és gondoltam áthozom.-mondtam miközben felemeltem az egyik kezem amiben a félvállas táska volt.
-Tudod merre van a szobája.-mutatott abba az irányba amerre Krisztián szobája van.Bólintottam és elindultam abba az irányba.Bekopogtam.Pár másodpercen belül egy barna hajú lány nyitott ajtót.Kissé kócos volt.Gondolom megzavartam...valamit...
-Szia.-mosolygott.
-Öm...Szia...Nem akarok zavarni csak Hoztam Krisztián táskáját.-mondtam és átnyujtottam neki a táskát.
-Köszöni szépen.-mosolygott továbbra is.
-Én nem is zavarok tovább.Szia.-mondtam és elindultam az ajtó felé.Tomika még ott állt.
-Nem is tudtam hogy van barátnője.-suttogtam neki.
-Szeretnél beszélgetni?-kérdezte mire én bólogattam.-Gyere.-mondta és előre ment.Én mentem utána.Beértünk a szobájába és leültünk az ágyra.
-Öm...Miért nem mondtad?-kérdeztem tőle.
-Mit?-kérdezte
-Azt hogy van barátnője.
-Azért mert megkért rá.
-És ha most egy rajongó kopogtatott volna be hozzátok?-kérdeztem
-Nem engedtem volna be.-mosolygott
-Mióta járnak?-kérdeztem félve.
-Úgy kb. fél éve.Ha jól tudom.-mondta
Ezután egy ideig csak néztem magam elé aztán Tomika halkan megszólalt.
-Tetszik igaz?
-Hm?
-Krisztián...Tetszik neked?-kérdezte
-Nem.Miért?Úgy nézek ki mint akinek tetszik Krisztián?-kérdeztem
-Nem.Csak kérdeztem...-mondta
Ezután újra csendbe lettem.Aztán valaki kopogott az ajtón.
-Gyere.-mondta Tomika.
-Szia...sztok...-Krisztián volt az.Kicsit meglepődött hogy itt vagyok még.
-Baj hogy itt vagyok?-kérdeztem.
-Öööö...Nem.Dehogyis.
-Mindegy.AMúgyis menni akartam.-mondtam és felálltam.Elsétálam Krisztián mellet.Elköszöntem Tomikától és erősen bevágtam az ajtót.Hazasiettem és bementem a szobámba.Lefeküdtem az ágyra.Úgy ahogy Lili mikor bocsánatot kértem tőle.Folyton az a kérdés járt a fejemben amit Tomika kérdezett. ,,Tetszik Krisztián?"
Igazából fogalmam sincs.Kicsit irigyeltem azt a lányt mert gyönyörű volt.Én pedig a szeplős és néha zsíros arcbörömmel elbújhatok.Elkezdtem gondolkodni azon hogy mi lenne ha...

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés