Úgy döntöttem, megint vásárolni ezért átöltöztem. Felvettem  egy fekete farmert és egy barna pulcsit, majd bementem Kriszhez, aki épp akkor végzett. Elővettem a szekrényből a sminkcuccokat.
-hova mész? –mosolygott, és nézegetni kezdte a szájfényem
-vásárolni –mosolyogtam és kivettem a kezéből. Erre elvette a szemhéjfestéket. Úgy nézegette, mintha valami földöntúli dolog lenne mind…tipikus pasi. –kösz. –vettem ki a kezéből és elpakoltam.
-mehetek? Vagy nagyon csajos lesz? –húzta el a száját.
-jöhetsz, de a smink és ékszer készletem bővítésére készülök. –vigyorogtam.
-minek? Ennyi nem elég? Tele van a szekrényed… -vonta meg a szemöldökét és nagyokat pislogott
-nem. –adtam a rövid választ és kimentem. Jött utánam és végül is kibírta, habár néha beleszólt a dolgokba.

-mi lenne, ha elmennénk moziba? –állt meg a Westend közepén.
-oké, de előbb vigyük haza a cuccokat –nézegettem a rengeteg szatyrot… minimum egy 10est itt hagytam eddig. Hazamentünk és lepakoltunk. ittam egy pohár vizet és indultunk vissza. Beültünk valami filmre. Én nem is figyeltem, mert nem nagyon érdekelt. De legalább többet vagyok Krisztiánnal.
„Paranormal activity 2” nézegettem a jegyet kifelé a teremből. Krisztián végig fogta a kezem, és egy kicsit sem volt hajlandó elengedni. Megálltunk a mozgólépcső mellett és maga felé fordított.
-na milyen volt? –kérdezte és csillogó szemekkel nézett rám
-ja..öhm….jó! –nyögtem ki. Egyre közelebb hajolt. amikor már csak fél centi volt köztünk, 3 lány rohant felénk. Elhúztam a fejem és arrébb álltam. Krisztián pedig lerendezte az aláírásokat és a közös képeket, majd visszafordult felém. Most már nem zavart semmi. Egyik kezemet a vállára tettem, a másikat az arcára. Ő a farmerem hátsó zsebeibe tette a kezét és úgy húzott még közelebb. Az egyik keze lassan vándorolt felfelé, majd szép lassan elhízódtam tőle. Ismét megfogta a kezem és hazáig így sétáltunk.
-hozzád vagy hozzám? Kérdezte a liftben. A kezem még mindig nem engedte el.
-hmm….hozzám! –jelentettem ki. Megszorította a kezem, és adott egy puszit. Amikor beértünk eszembe jutott egy kérdés, amit muszáj volt feltennem neki.
-hogy lehet az, hogy hozzám tomival már a költözésemtől kezdve folyamatosan átjártatok? –mosolyogtam –és hogy ilyen kedvesek voltatok… nem megszokott dolog sztároktól… vagyis azt hiszem. –tettem hozzá.
-valóban nem egy bevett dolog. Nem tudom. Nagyon szimpi voltál,és hát nem tudom… -ölelt át
-Tomi lepett meg a legjobban. Ott sírtam a vállán, és behívott a szobájába, mindent elmondhattam neki. Mint aki már ezer éve ismer. –mosolyodtam ismét el.
-ő mindig is ilyen volt…meg hát…néztél tükörbe? –mutatott végig rajtam –nem minden nap látni ilyen csajokat –vigyorgott. Én elnevettem magam, és hozzá bújtam.
-csinálok vacsit –mondtam, és próbáltam kiszabadulni, de nem engedett el. –Krisztián…éhes vagyok, és vacsizni szeretnék –nevettem
-hmmm….-jött a válasz. Nagy nehezen sikerült kifúrnom magam a karjaiból, és megnéztem mi van itthon. Krisztián, mint egy árnyék, úgy követett és próbált valamit segíteni, de csak hátráltatott, ezért inkább mint valami kisgyereket, beküldtem a szobámba.

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés