- Basszus, nem igaz hogy nem száradt meg a felsőm... - bosszankodtam a fürdőben. Már nagyon izgultam, sosem szerepeltem közönség előtt, és itt több százan látnak majd....Mi van ha orra esem??? Mi van ha fellökök valakit??? - idegesítettem magam, majd mély levegőket vettem, és lenyugodtam. Összepakoltam mindent amit kellett, kétszer ellenőriztem is, megettem az ebédet, vagyis annak egy csekély részét és indultam is.

 Fogalmam se volt merre kell menni, csak azt tudtam hogy melyik busszal kell, és hogy mikor kell leszállni, de hogy onnan merre... Ez volt a nehéz kérdés. Megkérdeztem egy lányt aki arra jött majd elmagyarázta érthetően hogy merre... De nekem természetesen sikerült így is eltévednem. Kicsit késve, de beértem egy nagy épületbe, ami valami ősrégi táncház lehetett, eléggé fura volt kívülről.

 De mikor bementem, hát kicsit sokkolt hogy ennyire jól néz ki. Nagyon szép volt az egész. Szerencsésen megtaláltam a termet és a próba még nem kezdődött el, így gyorsan becsusszantam.

-          Sziasztok - köszöntem Nittának, Dittának - igen, ők testvérek - Marcinak és Boginak.

-          Azt hittem, nem is jössz - mondta Ditta

-          Ja, kicsit eltévedtem.

-          Mint általában - nevettünk már együtt

-          Jól van srácok, beállni, gyorsan lepróbáljuk. Kb. kettőt tudunk próbálni utána átöltözés, és lassan mi jövünk - mondta Düki

-          Jeeee - kiáltott fel mindenki

-          Gyorsan, beállni - utasított

 Elég jól ment mindenkinek, így 2x lepróbáltuk majd elmentünk átöltözni. A lányokon kék felső és farmer volt, illetve mindenki a kedvenc és egyben legszínesebb cipője. Rajtam a nagyon színes Nike volt, imádom. A fiúkon pedig fekete trikó és farmer + színes cipő, legfőképp Supra volt.

-          Srácok, srácok gyertek közelebb - üvöltött Düki és összehívta a csoportot

-          Adjatok bele, mindent a legjobb tudásotok szerint, ahogy tanítottam. Ha pedig valaki lefagyna vagy elrontja akkor ne álljon meg csak vegye fel a ritmust és álljon vissza. Bár ilyen úgy se lesz, mert mindenki ügyes - mondta - Kezeket ide....1...2....3....Jamland 6os csopoooort - kiabálta mindenki egyszerre

 Már a függöny mellett álltunk, néztük ahogy a 4es csoport táncol, jól nyomták, bár ők már közép-haladók voltak. Annyira koncentrálhattam, hogy észre se vettem, de egyszer csak Andris állt mellettem.

-          Hát te?? - néztem furán

-          Mi ez a meglepődöttség? És képzeld el, én is itt tanítok - hülyült

-          Jó, de most mi jövünk.

-          Ja, nyomatom én is veletek.

-          Igen? Király - reagáltam

-          Ahaa. Mert ugyebár kb a fele koreot tudom, mert meg kellett tanítanom egy csajt - vagyis Dükivel - táncolni. A másik fele az meg egyszerű így gondoltam jövök erősítésnek.

-          Hahaha. De vicces vagy. De nem baj az, ha velünk is táncolsz, mert legalább ledolgozod a súlyfelesleged - néztem rá és vigyorogtam

-          Nem vagyok dagi.

-          Srácok, nyomáás - szólt hátulról Düki

-          Hajrá - szóltam oda Andrisnak

-          Sok sikert, kéz- és lábtörést - nevetett

 Elindult a zene, először Ciara - Gimme Dat-re táncoltunk majd jött Usher - DJ Got Us Falling In Love

Miután befejeztük meghajoltunk és nagy tapsot kaptunk. Nagyon örültem. Egyrészt mert jól esett táncolni ennyi ember előtt, de főként azért mert nem rontottam egyszer se J

 Mindenki berohant a terembe ahol a cuccaink voltak. Mindenki mosolygott, ugrált örömében és ehhez hasonló volt a látvány. Ha valami "külsős" ember járt volna arra, könnyen összekeverte volna ezt egy diliházzal.

-          Jó volt ez gyerekek - jött be Düki, természetesen mellette Andris jelent meg egyből

-          Grat mindenkinek srácok - mondta Andris

 Épp Dittával beszélgettem mikor Krisztián jelent meg a teremben - ezt a tükörben láttam - és reméltem hogy nem hozzám jött hanem a srácokhoz, mert nincs miről beszélgetnünk. Természetesen az útja hozzám vezetett. Abszolút nem volt kedvem vele beszélgetni, pont jó kedvem volt, és most idejön és elrontja a hülyeségeivel.

-          Hello - köszönt oda

-          Majd beszélünk, addig megyek - mondta Ditta és azonnal lelépett

-          Szia - mondtam egykedvűen, pedig az előbb még pezsegtem az energiától

-          Nagyon jók voltatok

-          Kösz

-          Miért vagy még mindig velem ilyen?? Elmondtam, hogy sajnálom, és..

-          Jó, figyelj, nem vagyok rád kíváncsi - indultam kifele a teremből, hogy minél kevesebb ember legyen tanúja a veszekedésünknek. Természetesen jött utánam.

-          Düki, állítsd már le a haverod, most nincs hozzá kedvem - néztem kérlelően Dükire

-          Krisztián, ha azt mondta, hogy hagyd, akkor hagyd és kész.

-          De ezt tisztáznunk kell valamikor - mondta, rám nézett majd eltűnt a tömegben.

 Már este 7 volt, de még mindenki beszélgetett vagy táncolgatott, mert természetesen a zene az mindig szólt. Majd lassan elkezdett mindenki hazafele menni. Én gyalog jöttem, de szerencsére most Dittáék felajánlották, hogy hazavisznek.

-          Köszi a fuvart, majd beszélünk - mondtam mikor kiszálltam a kocsiból

-          Oké, ne felejtsd el, jövő héten pénteken afterparty a Pinkben

-          Ja, igen, nem felejtem el, sziasztok - integettem majd felmentem a lakásba

-          Sürgősen kell keresnem egy lakótársat, így itthon elég uncsi - állapítottam meg mikor beléptem az üres szobába. A cuccom bedobtam a szennyesbe, a mosás majd holnap elintézem. Még egy kicsit leültem netezni, megnéztem felraktak-e már, de sajnos még nem. Ezután gyorsan dobtam egy mailt Briginek hogy ráér-e pénteken, és nincs-e kedve bulizni. Mert lehet vinni személyenként +1 embert aki nem táncsulis, én meg rá gondoltam egyből. Majd bekapcsoltam a tv-t, valami film ment, de nem volt hozzá kedvem, így eldőltem a kanapén és elaludtam.

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés