Krisztián szemszöge:

Megérkeztünk egy biztonságtechnikai céghez Tomikával. Mikor beértünk egyből az igazgató irodájába mentünk, közben észrevettem egy lányt… fura érzés kapott.

Mikor bementünk, kezet fogtunk, és elmondtunk, hogy mit szeretnénk, ő mondta, hogy várjunk, és mindjárt jön.

Mikor visszajött azzal a lánnyal jött vissza, akit annyira néztem.

- Dóra, ők itt Krisztián és Tamás, biztonsági rendszert szeretnének a lakásukba és mondtam nekik, hogy te majd ajánlasz nekik egy jót-, mondta a főnöke. Szóval Dórának hívják.

-Rendben, akkor gyertek velem és mutatok párat. – mondta. És mi mentünk utána. – Milyen rendszert szeretnétek?

- Hát valami egyszerűt de mégis jót. – mondta Tomika

- Köszi, ezzel most sokat segítettél.- mondta és mosolygott közben. De aranyosan mosolyog.

- Bocsi, Tomika már csak ilyen.- mondtam, és közben rá mosolyogtam – Olyasmit szeretnénk, ami kódos és nem jelez hangosan, hogy ha történik valami, meg semmi felhajtást.

- Értem, akkor ezt ajánlom nektek, ez olyan egyszerű, nem is hangos, meg semmi.- megmutatta, és tetszett, ez a biztonsági rendszer, azt hiszem, ezt fogjuk megrendelni.

-Jól van, akkor itt írjátok alá, és itt. – mondta – Holnap kimegy a munkatársam és beszereli nektek.

- Jólvan, várjuk, vagyis csak Tomika, mert nekem fellépésem lesz, hát nem hiszem, hogy – és ekkor félbe szakított - Tudom, te soha nem érsz rá, barátnőmnek a húga nagy rajongod. És már annyit mesélt rólad, hogy már ismerlek elég jól.

-ÓÓ és nekem nem?!-mondta Tomika

- Azt, nem tudom, de azt igen h állandóan kell menni vele koncertre meg minden, és mindig szegény nővérét ráncigálja el, múltkor volt mikor te is voltál, és együtt elnyomtátok a Partyarcot, azt imádta. –mondta, én közben csak mosolyogtam, de ő nem, sőt ellenkezőleg mintha nem bírna:S

- És te még nem voltál a koncertemen?- kérdeztem, bár sejtettem, hogy mi lesz a válasza

-Bocsi, de nem nagyon rajongok érted, inkább az ilyen tizenéveseknek vagy jó de nekem nem nagyon, Bocs kinőttem ezekből.- mondta, egyből lement a mosoly az arcomról.

- Ha jól értelmezem, nem bírod a Kölyköt? – kérdezte Tomika. Jaj Tomika mért kell ilyeneket kérdezned…

-Jól értelmezted, nem bírom. – mondta. Erre hirtelen elmentem mindentől a kedvem, és ezt ő is észrevette.

 Elköszöntünk és elmentünk.

- Kölyök mi lett veled hirtelen? – kérdezte Tomika

- Semmi, hagyjál.

- Nah, de mondjad, már csak nem valami lány? – mintha olvasna a fejemben.

- Nem. – mondtam

- Dehogynem ismerlek már annyira, hogy tudjam, hogy egy lány miatt vagy ilyen és méghozzá az a Dóra nevű lány miatt, igaz?

- Igen. Mért nem bír Tomika? Annyira kedves aranyos, szép – és itt félbe szakított a telefon.

- Láttad, hogy nézett egész végig? – mondta Noncsi
- Nem, mér hogy?
- Tisztára bejössz neki.
-Jah persze egy látásból látod mi? xD
- Pontosan: D
-Na, jó inkább megyek vissza dolgozni, mert még ma mennem kell fotózni is.
-Akkor később jössz haza?
-Aha, de Szandra otthon lesz.
-Jó, de én hogy megyek haza?!Mivel te hoztál be. – mondta- Igazad, van majd akkor gyorsan haza doblak, mert úgyis otthon van mindenem, mert utána meg megyek edzésre.
-Okés.

4kor elindultunk haza. Fél5re hazaértünk Szandra már otthon volt épp netezett, épp itt volt nálunk a húga is.

- Anita, képzeld ki volt ma bent nálunk! – mondtam, Noncsi csak mosolygott, ahogy Szandra is ő sejtette, hogy kivolt az.

- Kicsoda? – kérdezte

- SP, és Tomika. – mondtam ő egyből kiugrott a székből.

- Komolyan? – kérdezte – Mondom, hogy igen, kérdezd meg a Noncsitól is, tőlünk vettek biztonsági rendszert.

Többet nem is mondtam neki, hanem bementem a szobámba és összepakoltam a cuccomat is edzésre mivel photozni úgyse tudok már elmenni. Összepakoltam a cuccom és volt még egy kis időm, így felnéztem facebookra is.

-          Egy személyismerősnek jelölt. – gondoltam magamba közben bejött Noncsi is.

-          Kiaz? – kérdezte

-          Tomika az. – de miért hisz nem is ismer:S

-          Jelöld vissza

-          De hát csak most látott először és már ismerősnek jelölt, nemtudom, hogy jó ötlet.

-          Jaj most abban nincs semmi, hogy visszajelölöd.

-          Végülis igazad van:D – visszajelöltem és nagy szerencsémre épp fennt volt így rám írt.

-           Szia:D

-          Hello

-          Mizujs?

-          Semmi, ott? Hogy-hogy bejelöltél, hiszen még csak ma láttál először?

-          Tudom, de megszeretnélek ismerni, vagyis nem is én hanem a Kölyök:D – úristen mit akar tőlem, pár percig ledermedten a monitort bámultam ahogy Noncsi is

-          Engem?:O Miért?

-          Én nemtudom:D De azt tudom h elcsavartad a fejétJ

-          Jah jó vicc volt jót nevettem, de most mennem kell mert edzésem lesz

-          Igen, hol?

-          Dózsa György úton

-          Oh, igen az épp közel van hozzánk, de sajnos nem tudok elmenni és megnézniL

-          Nem is baj:D

-          :D

-          Nah de most megyek, szia

-          Szia

Kikapcsoltam a gépet és mentem. Hamarabb oda értem ezért még bent hülyültünk a lányokkal az öltözőben.

Elkezdődött az edzés bemelegítettünk, és utána meccseztünk. Az utolsó 10 percben váratlan vendég jött… Tomika, de nem egyedül, hanem SPvel, ő meg mit keres itt?

-          Jók voltatok lányok hétvégén meccs ne feledjétek – mondta az edző

-          Rendben.

Siettem az öltözőbe, hogy minél hamarabb el tudjak menni és nekeljen találkozni Tomikáékkal, de nem tudtam őket elkerülni, mert ahogy kiléptem az ajtón beléjük, ütköztem.

-          Hello, kiscsaj. – köszönt Tomi

-          Szia. – mondta Krisz

-          Sziasztok. – és indultam is tovább, vagyis akartam volna csak Krisz előttem állt,

-          Hová mész? – kérdezte Tomi

-          Haza

-          Ajzó. – mondta Krisz, de valahogy most fura volt

-          Aha. – és épp a kocsimhoz értünk

-          Nah sziasztok majd találkozunk

-          Persze, holnap úgyis be kell mennünk még pár papaírt aláírni, vagy már nemkell? – kérdezte Tomika

-          Nemkell, mert már mindent aláírtatok, úgyhogy sziasztok.

-          Szia

-          Hello.- és közben Krisztián szomorú fejet vágott

Egész hazafele utón csak ő járt a fejemben, mikor hazaértem csak Szandra volt otthon, mert Noncsi elment felrakatni a téli gumikat.

-          Sziaa. – mondta boldogan

-          Hello

-          Mi a baj?

-          Semmi, csak Krisszék megjelentek az edzésemen, és nem is tudom, hogy hogyan mert csak az utca nevét mondtam meg.:S

-          Hát őőő izéé… szóval azvan hogy én mondtam meg.

-          Mivan? De miért?

-          Mert miután elmentél, itt voltak a házban valami ismerősöknél és Noncsi akkor ment ki és összefutottak és behívtuk őket és beszélgettünk velük.

-          De miért??

-          Mert Krisztián beléd van zúgva! – bökte végül ki Szandra

-          Nem, nem lehet, belém, pont belém az lehetetlen. – mondtam

-          Pedig, de csak miattad, ment el, hogy beszéljen veled, de most beszéltem Tomikával telefonon, és mondta, elég hamar leráztad őket! És én ezért meg adtam nekik a telefonszámod

-          Micsoda? Ezt most nem mondod komolyan jó, hogy nem adod ki idegenek csak úgy a telefonszámom. – már szinte kiabálva mondtam

-          De Dóra miért taszítod el magadtól, örülj neki, hogy egy ilyen pasinak bejössz, több ilyen a világon nincsen

-          Tudom, egyszerűen nemtudom elképzelni, hogy egy sztárral járok

Ezzel bementem a szobámba, kipakoltam a cuccaimat és elmentem fürödni. Befeküdtem a pihi puha ágyba, és néztem a tv, majd bealszok.

Reggel szokásos dolgaimat elvégzem. Mikor megérkeztem, egy csokor virág várt az asztalomon.

-          Kitől kaptad. – kérdezte Virág

-          Nem tudom.

-          Krisztiántól.

-          Azta, te aztán eléggé bejöhetsz neki.

Megkerestem Lacit épp indulni akart Krisztiánékhoz.

-          Laci, énis mehetnék veled?

-          Persze, legalább lesz társaságom

Elindultunk és egy fél óra alatt ott voltunk. Csöngettünk és Tomika nyitott ajtót meglepődött arccal.

-          Sziasztok. – köszöntött minket, kicsit komáson, gondolom tegnap bulizni voltak

-          Szia.

-          Hello

-          Jöttünk, vagyis csak én jöttem beszerelni a biztonsági rendszert

-          Jaj persze gyertek csak beljebb

-          Oké

-          Kölyök szobája arra van, alszik, menj be nyugodtan, biztos örülni fog neked:D. – honnan veszi, hogy miatta jöttem

-          ŐŐ, oké. – és elindultam abba az irányba ahol neki a szobája van. Lenyomta a kilincset és halkan benyitottam……

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés