-most mi lenne ha…-felkelt a székről, odajött hozzám, megcsókolt, és közben az ágyig tolt el. Leült az ágyra, én pedig az ölében kötöttem ki.
-Krisz. Most ne, kérlek. –adtam neki egy utolsó csókot.
-rendben –mosolygott. –alszunk? Vagy….mit szeretnél?
-ustream –vigyorogtam
-komolyan? –csodálkozott
-nem! :D
-akkor most én mondok… -puszilt meg.
-hallgatlak.
-öööhm…gyere. –húzott fel az ágyról
-nnaaaaa. Nemáá’ –nyafogtam –olyan kényelmes volt –csak vigyorgott és kiment. szép…engem meg itt hagy bent. Nem érdekelt, hogy mi van, befeküdtem az ágyba és elaludtam.
Reggel előbb ébredtem mint Krisz. Felöltöztem, hazamentem és letusoltam. Felvettem valami utcai cuccot és elmentem bevásárolni. Semmi extrát nem vettem, csak alap szükségletek, plusz még 1 nyaklánc
(…)
A lépcsőházban Krisztián, Tomi és Orsi jött velem szemben. Krisztián szokásos nyúzott képpel bámulta a mobilját.
-csajsziii –kiáltott Tomi. Krisztián rögtön felkapta a fejét. Odajött hozzám, és adott egy puszit.
-fellépés? –mosolyogtam
-az. Sajnálom. –csókolt meg. –sietek. –szólt vissza és futott ki Orsiék után. Mosolyogva mentem fel az utolsó fél emeleten. Elpakoltam mindent a konyhában és mivel nem tudtam mit csinálni, elmentem futni. Kb 10 percet bírtam, utána hazavonszoltam magam, megint letusoltam és átöltöztem, majd beültem a tv elé.
-Szilviiiii – hallottam Krisztián hangját az ajtóból. Oda rohantam hozzá, és szó szerint a nyakába ugrottam. –úristen! Ennyire hiányoztam?
-háát eléggé. –bújtam hozzá –júúúj nézd mit vettem. Húztam magam után a szobámba.
-mondd, hogy nem cipő, ruha, egyéb csaj dolog. –nyafogott
-nem, nem az –mosolyogtam és elővettem a nyakláncot. Megmutattam neki, ő pedig csak mosolygott.
-K, mint…? –vigyorgott –csak nem K, mint Krisztián?
-de
-és S nem volt?
-nem tudom… -nevettem. – nem figyeltem. Ha kell, akkor vegyél
-oké –vigyorgott – am köszi a kaját amit hagytál reggel.
-nincs mit. –suttogtam a fülébe és megcsókoltam –de az nem én voltam –nevettem
-basszus! Már megint mit ettem meg?

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés