-annyira jófej vagy basszus! –játszotta a megsértődöttet
-jajj már. -adtam apró puszikat a szájára -de ezt most muszáj volt
-jólvan na –csókolt vissza –most pedig öltözz. Indulunk
-mivan? Hova? Télen? Mivan?
-az meglepi -kacsintott
-de most komolyan. December van.
-mondom titok. Na öltözz. –lökött ki maga mellől az ágyból.
-nade hééé! Ne érezd ennyire otthon magad –nevettem
-az már meg volt. –mutatott az ágyra, majd rám. Húztam a szám, de aztán öltözni kezdtem. Felvettem egy miniszoknyát és egy flitteres felsőt. Tudtam, hogy nem jó ötlet, mert szét fogok fagyni, de ha egyszer jól kell kinézni, akkor ennyit be kell vállalni. Megcsináltam a hajam, és feltettem egy fekete sminket. Úgy néztem ki, mint valami démon. Kisétáltam Krisztiánhoz és végig mutattam magamon.
-jézusom de fekete vagy. –nézett rám hatalmas szemekkel.
-az nem baj. –kacsintottam. Felvettem a csizmám is leültem az asztalhoz.
-siess! –kiáltottam be neki.
-így magasabb leszel mint én?! –állt meg az ajtóban
-nem olyan magas a sarka. Ne izgulj. Nem leszel kis törpe. –nevettem. Lementünk a kocsihoz és elindultunk valamerre. Nem igazán ismerem ki magam éjjel pesten, szóval nem tudom hova mentünk.
-hol vagyunk? –kérdeztem halkan, mikor megálltunk egy sikátor előtt a járdán. Krisz nem válaszolt, csak kiszállt és kinyitotta nekem is az ajtót.
-mielőtt megkérdeznéd, tudom, hogy a járdán álltam meg. De éjjel nem büntetnek…asszem. –megfogta a kezem és így mentünk egymás mellett.
-itt volnánk. –állt meg egy ajtó előtt. Biztonsági őrök jobbra és balra. Egy gyors mozdulattal kinyitotta az ajtót. Vak sötétség volt mindenhol. Felkapcsolt egy halvány fényt, és akkor láttam meg hogy hol vagyunk
-Boldog szülinapot. –hallottam egy kisebb tömeg hangját.
-ááááh! Nee! –ugrottam Krisztián nyakába. Nyomtam egy puszit a szájára majd szépen kivártam míg mindenkinél végzek a köszöntéssel. Krisztián  mellettem állt és átkarolt. A zene hangosan ment. Nem is hittem el, hogy ez nekem szól. Csak nekem.
-végre ketten –csókolt meg Krisz az egyik sarokban.
-eddig is végig ketten voltunk… -kezdtem de ő rátette a kezét a számra.
-sss! –mosolygott. Egy lassú szám következett, Krisztián megfogta a kezem és arrébb húzott. én is elmosolyodtam, majd ráhajtottam a vállára a fejem.

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés