-         És mégis mit?

-         Egyre jobban… – és nem tudtam befejezni, mivel egy ilyen 10 fős lány csapat odajött Kriszhez

-         SP, kérhetek egy aláírást, és egy közös képet? – és a többi szokásos kérések jöttek még.

-         Persze lehet. – mosolygott Krisz. Úgy láttam,hogy ezt a beszélgetést nem tudtok befejezni, eléggé el volt foglalva, így jobbnak láttam, hogy ha visszamegyek Benhez.

-         Hol voltál ilyen sokáig? – kérdezte Ben

-         Ja… őő… csak telefonálnom kellett és közben összefutottam egy ismerőssel, azt kicsit beszélgettünk.

-         Jah, kicsit – nevetett Ben

-         Jólvan, tudom, hogy sokat, de olyan hamar telik az idő, most viszont itt vagyok.

-         Tudom, és most mit csináljunk?

-         Hát nem tudom, talán nézelődhetnénk. J

-         Ha nem lesz túlságosan lányos.

-         Nem lesz, ígérem

-         Rendben akkor menjünk

Elindultunk nézelődni.

Krisztián szemszöge:

-         Bocsi, lányok, de most már mennem kell, meg különben is nem egyedül vagyok, szóval most megyek, gyertek sok fellépésemre. sziasztok

-         Rendben, megyünk. Szia.

-         SP!

-         Igen?

-         Az a lány, aki előbb itt volt az ki? A barátnőd?- kérdezte az egyik rajongó

-         ŐŐ… nem… csak egy jó barát… régi ismerősöm J

-         Ja, oké. Szia

-         Sziasztok!

Tényleg, hova tűnt Dóra? Az előbb még itt állt, most meg eltűnt. A gondolkozásomból a telefon csörgése ébresztett ki.

-         Igen?

-         Hello, Kölyök. Hol vagy? – kérdezte Tomika

-         Még mindig a Westend előtt.

-         Ja, oké várj, meg mindjárt megyünk a Szandrával.

-         Rendben de siesettek.

-         Oké. Na csááá

-         Hello

Dóra szemszöge:

Épp nézelődtünk mikor összefutottunk ismét Szandráékkal.

-         Sziasztok – köszöntek

-         Sziasztok

-         Mi újság?

-         Semmi veletek?

-         Semmi épp nézelődünk, tényleg kell valami ruha Szandra?

-         Nem, nem kell semmi – mondta kicsit flegmán. Furán néztem rám nem értettem mi a baja

-         És ti merre?

-         Hát, mi most megyünk Szandráékhoz. Krisz már kint vár minket szóval jobb is, ha megyünk. Majd találkozunk. Sziasztok – köszönt el Tomika

-         Sziasztok – köszöntünk el és már mentünk is tovább.

-         Ez fura volt – mondtam

-         Mér?

-         Mert Szandra olyan furán viselkedett, nem értem mi a baj

-         Biztos rossz kedve van vagy valami, majd megbékél – közben megszólalt Ben telefonja.

-         Szia. Mondjad. Persze. Ma akkor megyek. Jólvan szia.

-         Ki volt az?

-         Az egyik szerkesztő az RTL klubnál. Mondta, hogy menjek be, mert még van pár dolog, amit meg kell beszélni.

-         Jólvan. Menjél.

-         Biztos, nem baj?

-         Biztos, menj nyugodtan, majd beszélünk.

-         Jólvan, szia vigyázz magadra.

-         Te is. Szia

És azzal elment. Mivel egyedül maradt ezért énis elindultam haza. Fél óra múlva már otthon is voltam. Mikor beléptem, csak Noncsi volt otthon.

-         Hello

-         Szia, Szandra?

-         Tomikánál.

-         Értem. Nem is jött haza?

-         De, de pont előtted mentek el, ha egy 5 másodperccel hamarabb jössz, akkor összefuttok.

-         Ja, jobb is, hogy nem futottunk össze, én viszont most elmegyek zuhanyozni, mert hulla vagyok.

-         Mér mi volt? De hát még csak 5 óra

-         Majd elmondom, tudom, de elég zűrős napom volt…

-         Jólvan oké.

10 perc alatt végeztem a zuhanyozással, bementem a szobámba és volt egy nem fogadott hívásom. Szandra volt. Felhívom.

- Hello. Mondjad?

- Figyelj nincs kedved ma elmenni, bulizni?

- Hova?

- Valahova

- Nem nagyon, meg különben is, mért flegmáztál ma velem?

- De, gyere már. Azért mert… mert csak.

- Nem megyek, és kész!

- De jösz!

- Nem!

- Akkor csak gyere úgy át! Léccii

- Minek?

- Hát majd DVD-zünk Tomikáékkal vagy majd moziba megyünk! Na?

- Jólvan megyek. Szia

- Köszi, szia

- Kivel beszéltél? – kérdezte Noncsi

- Szandrával. Áthívott Tomikákhoz…

- Azjó.

- Nem jó. Semmi kedvem Krisztiánnal találkozni.

- Jaj, Dóra egyszer úgyis beszélnetek kell.

- Tudom, de majd egyszer. Most viszont menjünk el vásárolni, mert nincs itthon kaja.

- Menjünk.

- Ja amúgy eszembe jutott, mindenre emlékszem

- Komolyan?

- Igen

- De most viszont menjünk, hogy ha vissza is érjünk.

- Oké.

6ra oda értünk az Auchanba. Ott töltöttünk kb. másfél órát. Fél7kor kijöttünk és megszólalt Noncsi telója.

-         Szia Krisz mondjad. Most? Hát nem tudom, mert Dórával eljöttünk vásárolni az Auchanba és. Nem nem a Savoyaiba. Hát végül is megbeszélhetem vele, de az ő kocsijával vagyunk, és ő megy el. Jólvan oké, mindjárt felhívlak. Oké, szia

-         Krisz volt?

-         Aha. És kérdezte, hogy akkor bevisszük-e a gépet a munkahelyünkre.

-         Most?

-         Nem, holnap

-         Jah, oké, persze

-         Akkor elugrunk érte?

-         Aha, akkor hívd vissza és mond meg, hogy 10 perc és ott vagyunk.

-         Oké.

Noncsi visszahívta Kriszt, közben elindultunk feléjük.

-         Szia egy 10 perc és ott vagyunk. Oké, szia

-         És mit is kell rajta csinálni?

-         Nem tudom, csak, azt hogy rá kell tenni új vírusirtókat, mert a mostaniak hát… nem a legjobbak.

-         Azt tudom.

Közben megérkeztünk Kisszékhez

-         Én megvárlak a kocsiban.

-         Oks.

Épp, hogy elment a Noncsi megszólalt a telefonom… Krisz volt az, most mit tegyek? Nem veszem fel hagy, csörögjön. Most meg Szandra az.

-         Mivan mondjad?

-         Mért nem veszed fel a telefont?

-         Mert vezetek

-         Hol vagy?

-         Bátyáméknál, utána megyek oda hozzátok.

-         De siess Dóra, Krisztián

Súgó 1 hozzászólás

Új hozzászólás Frissítés

1

2011.04.05. 15:58 Barbyy nagyoncool (L)