4. fejezet
2011.03.22. 14:07
- Ó, értem. Figyelj, Laura azt mondta, hogy csináljuk majd, próbafotózást, neked, mikor lenne jó az időpont? – tereltem el a témát, hisz láttam, hogy semmi értelme sincs kérdezősködni. Már el is ment a kedvem ettől az egész jó pofizástól. Egyszerűen csak előjött a sértődékeny énem. Ilyenkor olyan voltam, mint egy 3éves kisgyerek. – Holnap?
- Jaj, nekem a holnapi nap nem jó, mert - itt kicsit gondolkodott – más dolgom lesz – sejtettem, hogy ennek is köze van a nagy titokhoz.
- Oké, rendben van, akkor majd hívj fel, ha tudsz megfelelő dátumot – nyújtottam át neki, egyet az asztalon heverő névjegykártyák közül.
- Persze, majd értesítelek – váltott ő is hivatalosabb hangra. – Nekem most mennem is kell, holnap korán kelek. Köszönöm a vendéglátást. Örülök, hogy megismerhettelek – fordult a húgom felé.
- Én is – válaszolt Zita. Krisztián felállt a kanapéról én pedig kikísértem az ajtóhoz. Pár másodpercig csak álltunk némán, nem tudtam, hogy mit kellene mondanom. Dühös voltam rá, amiért belehazudott a képembe.
- Én nagyon élveztem a ma estét, remélem, hogy megismételhetjük majd – szólt végül Krisztián.
- Én is jól éreztem magam – feleltem. Krisztián odahajolt és adott egy puszit a fejem tetejére.
- Jó éjszakát! – mondtam, majd eltűnt a lépcsőházban. Pár percig csak némán néztem utána, nem tudom mi ez az egész kettőnk közt, már ha van is valami. Egyáltalán nem szoktam egy nap ismeretség után, randizni srácokkal és főleg nem felhozni őket a lakásomba. Fura volt ez az egész helyzet. De nem lehetek ilyen felelőtlen, példát kell mutatnom Zitának. Eldöntöttem, hogy bármilyen nehéz is lesz a lehető legtávolabb maradok Krisztiántól és a kapcsolatunkat szigorúan lekorlátozom munkakapcsolatra. Bezártam az ajtót és elmente a szobámba a pizsamámért, bezárkóztam a fürdőbe és csináltam magamnak egy forró habfürdőt. Nagyon jó érzés volt nyakig merülni a forró habokba. Elfelejtettem minden gondomat, csak akkor szálltam ki, amikor már teljesen kihűlt a víz. Gyorsan megtörölköztem, felöltöztem, majd a tükörhöz sétáltam, hogy kibogozzam az összekuszálódott tincseimet. bekopogtam Zita szobájába, mikor kiszólt, benyitottam.
- Szia! Ne maradj fenn sokáig! Jó éjt! – léptem oda hozzá, hogy jóéjt puszit adjak neki.
- Jó éjt! – köszönt el ő is. Szinte belezuhantam az ágyamba, pillanatok alatt elaludtam, ami nem volt jellemző rám, mindig órákig forgolódom elalvás előtt. Olyan mélyen aludtam, hogy mikor megszólalt az ébresztő, azt hittem, hogy minimum kilométerekről szól és nem a párnám alól. Rettentő kipihenten ébredtem, talán évek óta nem aludtam ilyen jól. Még a reggeli kávémra sem volt szükségem az ébredéshez, mert már mióta kinyílott a szemem, szinte ezerrel pörgök. Bementem a fürdőbe elintézni a szokásos reggeli rutin dolgokat. Miközben fogat mostam, beugrott egy emlékkép: Krisztián mellkasán alszom, és mikor kinyitom a szemeimet, az első dolog, amit meglátok az az ő gyönyörű kékeszöld szeme, ahogy ajka az enyémhez tapad, lassan, gyengéden. A hasam bukfencet vetett a képre, a térdem pedig remegni kezdett. Úgy viselkedtem, mint egy szerelmes tini. Nem értettem, mi olyan különleges ebben a srácban, hisz máskor, olyan megfontolt vagyok. hetekig, sőt hónapokig eltart, míg elkezdek érzéseket táplálni a másik iránt. Most meg, mint egy villámcsapás jött ez a srác, az elbűvölő mosolyával és a gyönyörű szemeivel. Már megint rá, gondolok, ez így nem lesz jó. Nem szabad, illúziókkal hitegetnem magam. Gyorsan befejeztem a fogmosást, meg mostam az arcom és már szaladtam is kiválasztani a ruhámat mára. Egy farmer-ing kombináció mellett döntöttem, amit egy vastag övvel dobtam fel. Összekapkodtam a cuccokat, amikre szükségem volt és rohantam vissza a fürdőbe, hogy feldobjak egy kis sminket. Csak alapozót, szemceruzát és szempillaspirált használtam. Felvettem a fekete magas sarkúmat, annak is megvannak az előnyei, ha az ember alacsony. Írtam egy cetlit Zitának, hogy hol találja meg a reggelijét és már szaladtam is a kocsihoz. Szerencsére elkerültem minden dugót, hamar beértem az irodába, ahol már egy meglepetés várt rám.
|