|
10. fejezet - Party
2011.04.04. 16:16
Másnap reggel, nem kellett dolgozni, mennem, mert szabadnapom volt. Zita miatt nem kellett aggódnom, egyedül ment el a suliba. Már dél körül járt az idő, amikor úgy döntöttem, ideje felkelni. Odakint gyönyörűen sütött a nap, ezért úgy döntöttem, hogy ideje megtartani a tavaszi ruhatárújítást. Gyorsan felöltöztem, egy kényelmes gatyát, pólót és tornacipőt vettem fel. A fürdőben megfésülködtem, fogat mostam és feldobtam egy kis szempillaspirált. Előkotortam a napszemüvegem a szekrény aljából és elindultam az egész napos vásárlásra. Szerencsére pénzügyi problémánk nem volt, vagyis nem szerencsére, mert inkább élnék szegényen, örökség nélkül a szüleimmel. Boltról boltra jártam, míg végül be nem szereztem mindent, amit elterveztem, és amire szükségem volt. Mivel a tesómmal megbeszéltük az esti bulit, ezért vettem egy kék flitteres felsőt is. Csomagokkal megpakolva értem haza, 5 órával később. Hazaérve, egyből a szobám felé vettem az irányt, lepakoltam az ágyra a táskákat. Levagdostam a címkéket, összehajtogattam a ruhákat és elhelyeztem őket a szekrényben. Elégedetten dőltem hátra, amikor végeztem. Vettem pár új cipőt is, ezeket dobozostul rápakoltam a régiekre. Minden cipőm a dobozába volt, így kisebb helyet foglalnak. Mikor már minden a helyén volt, nekiláttam a takarításnak. Nem kellett sok mindent csinálnom, hisz nálam napi dolog a takarítás. Ezzel is meghökkentő gyorsasággal végeztem. Rendkívüli gyorsasággal megfőztem az ebédet, elmosogattam és raktam rendbe a konyhát magam után. Mikor már végképp nem akadt tennivalóm, elnyúltam a kanapén. A gondolataim, mint a szökőár szabadultak ki, az eddig háttérbe szorított sarokból. Rájöttem, hogy egésznap a saját gondolataim elől menekültem. Krisztián arca, szeme, az illata egésznap a fejem egyik elrejtett zugában lapult és most hirtelen csakis ő töltötte be a fejem. Annyira vágytam az ölelésére, a csókjára. Elmélkedésemből, a hasam hangos kordulása ébresztett fel. Rájöttem, hogy ma még nem is ettem, holott már késő délután volt. Szedtem egy kicsit az ebédből és lassú mozdulatokkal enni kezdtem. Szép lassan bekanalaztam az ennivalót a számba. Időközben megérkezett a húgom és csatlakozott az evéshez, majd birtokba vette a fürdőt, hogy el kezdjen készülni a bulira. Amikor végre kijött, én is bezárkóztam, megfürödtem, hajat mostam. Mikor elkészültem, már hét órát mutatott a kijelző az órámon. Hosszasan álltam a szekrény előtt, majd végül egy fekete farmer mellett és a ma délelőtt vásárolt felső mellett döntöttem. Magamra kapkodtam a ruhákat, majd elkezdtem hajat szárítani. Úgy gondoltam, hogy göndör hajat csinálok magamnak, szép loknikat varázsoltam magamnak. Füstös szemeket és egy természetes hatású rúzst választottam sminknek. A kiegészítők kiválasztása bizonyult a legnehezebbnek. Egy fekete gyűrű- fülbevaló-nyaklánc kombináció mellett döntöttem, kék karkötőkkel feldobva. Felkaptam a retikülöm és a magas sarkúm és már kész is voltam az indulásra. Zita is elkészült nem sokkal később, ő barnában pompázott, ami remekült ment a szőke hajához. Igazán csak most jött ki, hogy mennyire nem hasonlítunk. Neki szőke haja és kék szeme van, kicsit husisabb testalkattal. Én szinte fekete hajam és barna szemem mellé modellalkatot örököltem, habár kicsit alacsonyabb voltam, az átlagnál.
- Indulhatunk? – kérdeztem.
- Persze, de hova is megyünk? Pink?
- Én Dokkra gondoltam, de végül is a Pink is jó, ha azt akarod – rántottam meg a vállam, jelezve, hogy nekem teljesen mindegy.
- Akkor irány a Dokk Café – adta ki az utasítást végül. Taxit hívtunk, hisz, ha bulizom, akkor iszom is valamit. Nem voltam a híve annak, hogy egy nő a sárgaföldig igya magát, mert nincs undorítóbb látvány, mint egy holtrészeg nő. Viszont a jó hangulat érdekében, pár italt én is meg szoktam engedni magamnak. Bemondtuk a címet és nem sokkal később meg is érkeztünk a Dokk bejáratához. Első utunk a bárpulthoz vezetett, én kértem magamnak egy mojitot és egyet a tesómnak is alkoholmentes kivitelben. Nem sokára meg is kaptuk a kért italokat, fizettem és elindultunk egy szabad asztalhoz. Csendesen kortyolgattuk az italunkat, amikor egyszer csak pár ismerős bukkant fel az asztalnál.
- Csá, kiscsaj – köszönt Tomika, majd a tesómhoz fordult. – Üdvözletem ifjú hölgy, Tamás vagyok – játszotta az úriembert Tomi.
- Zita – mutatkozott be pironkodva a testvérem is. Ismertem ezt a fajta reakcióját és mosolyogva ráztam meg a fejem, jelezve, hogy gondolni se merjen rá.
- Szia – köszönt végül Krisztián is. – Hát te?
- Eljöttem, hogy ne csak gondolkodjak otthon a szobámban. És te?
- Érdekes, én is pont azért jöttem – mosolyodott el.
- Krisztián, hát te merre jártál? – akaszkodott rá egy szőke kiscsaj. Hirtelen annyi minden megfordult a fejemben. Annyi mindent akartam neki mondani, végül felálltam és a büszkeségem utolsó töredékével együtt elindultam a lány wc fele.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Új hozzászólás
Frissítés
kedvenc.kedvenc.kedvenc!! nagyonjó:D