- Na ne legyél már ilyen-nyitottam be Kriszhez.
- De én nem szeretem ezt a nevet. miért nem Krisztián, vagy Speedy, vagy Kölyök?Miért pont Macíí?- kérdezte tetetett felháborodással.
- Mert én ezt szeretem. A Krisztián olyan hivatalos, a Speedy nem tetszik, Kölyöknek meg azért csak nem hívhatlak úgyhogy te vagy az idősebb- vigyorogtam
-De akkor legalább Kinga előtt ne-mosolygott féloldalasan
- Miért ne?- értetlenkedtem.
- Hogy néz az ki, hogy ő a barátnőm és te hívsz mézes-mázosan Macíí- nak?- vigyorgott
- Akkor ezek szerint ki vagy sajátítva?- kérdeztem leesett állal. Ez már nem volt annyira vicces.
- Nem azt mondtam, de azért mégis csak furán hangzik-próbálta menteni a menthetőt. Hiába...
- Jól van értem, hát akkor jó éjt KRISZTIÁN- hangsúlyoztam ki.
- Ne csináld már-kiabált még ki, de direkt nem figyeltem rá. Nem értettem. Miért kell ezen az apróságon ennyire fennakadnia?!~ Mivel már jócskán este felé húzott az idő, ezért még gyorsan lezuhanyoztam, elvégeztem az esti teendőimet és befeküdtem az ágyba.
X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X
Csoda! Reggel nem ordibálásra, veszekedésre keltem. Nagy nehezen kicsoszogtam a szobából a konyhába, majd lehúztam a reggeli kávét. Mivel a két fiú közül egyik sem volt itthon, úgy döntöttem hazamegyek apuhoz meglátogatni. Gyorsan felöltöztem. Szürke csőszárú nadrág, fehér V nyakú póló és egy babarózsaszín pulóver. Összedobtam az ágyam, majd a cuccaimat beledobáltam a szürke converse oldal táskámba. Felfogtam egy copfba a hajam, magamra kaptam az én egyetlen fehér suprámat és már itthon sem voltam. Csak egy gond volt...Még nem volt kocsim, pedig már 18 évesen letettem a jogsit. Eddig valahogy nem kellett, de most már egyre nagyobb szükségét éreztem. Fogtam egy taxit-mivel én hülye még buszt se néztem- majd elindultam Gödöllő felé. Elég sokára értem haza, mert akkora dugó volt. Még jó, hogy volt kulcsom, ugyanis otthon nem volt senki. Telefon elő!
-Helló- köszöntem bele
- Szia Kincsem-
- Apu mikor érsz haza?- kíváncsiskodtam
- Már épp a kocsiban ülök és most hajtok fel a feljáróra, de miért?- értetlenkedett
- Hát ha majd bemész, lesz egy meglepim- vigyorogtam
- De miről beszél...- kattant a zár én pedig a nyakába ugrottam
- Oh ez kellemes- nevetett
- Hiányoztál- vigyorogtam
- Te is- szorított erősen magához. Egész napot apuval töltöttem. Filmet néztünk, ettünk, beszélgettünk, hülyéskedtünk. Már 4 óra felé járhatott mikor csörgött a telefonom. Megnéztem a kijelzőt : -->Tomika :´) <--
- Halee- vettem fel vigyorogva
- Kiscsaj-szinte tudtam, hogy ő is vigyorog- Hát te hol vagy?
- Itthon-
-Hey. Az hogy lehet?! Én is itthon vagyok, sőt itt állok a szobád közepén, de nem igazán látlak- értetlenkedett mint mindig.
-Te nagyon gyagya, itthon, apunál- röhögtem bele a telefonba. Komolyan ez a srác kikészít.
- Vágooom, de este megyünk bulizni és ott kell lenned- célozgatott
- Oké, majd egy fél óra múlva indulok vissza- adtam meg magam
- Oks. Cshááá, csak okosan az úton- köszönt el
- Oksii, csokiii- tettem le a telót
- Ki volt az?- érdeklődött apu
- A lakótársam, Tomika és valószínűleg fél óra múlva megyek mert megyünk bulizni- húztam a számat.
- Rendben, de vigyázz magadra!-tette vállamra kezét. Egy fél óra múlva ismét a taxiban ültem. Komolyan mondom nekem minnél hamarabb autó kell! Végre visszaértem. A ház előtt Krisz Alfa Romeo-ja állt, úgyhogy gondoltam már ő is itthon van.