-Hahó, megjöttem-nyitottam be a házba
-Szobámba-hallottam Tomika hangját.Lepakoltam a szobámba a cuccaimat.Kipakoltam a táskámból és átmentem hozzá.
-Nah mizu?-ültem le az ágyra.Azt hiszem épp ustream-ezett.
-Gyerekek itt van Krisii.Yeahbooooy-ökörködött a kamerába
-Csövi-integettem a háttérből
-Mi ez a barbibabás stílus?-kérdezte vigyorogva Tamás
-Hey.Csak rózsaszín, az is csak a pulcsim-tettem a durcit-Amúgy Krisztián?-kíváncsiskodtam egy kicsit
-Nem tom´, az előbb volt itthon letenni a kocsit, mert állítólag fotózni volt, de már mentek is Dükiékkel fellépni, mert jött Feri és Orsi-
-Ez a gyerek, még most volt beteg-forgattam meg a szemem
-Mindig pörög, sosem tudott megülni a seggén-mondta unottan
-Nah én megyek csinálok magamnak enni-álltam fel az ágyról.Megfordult a székkel, majd kérlelőn rám nézett.
-Léccííí, nekem is-kérlelt
-Háth lássuk be azért Krisztiánnak jobban megy a kölyökkutya pofi- nevettem
-Léccííí,léccííí,léccííí-
-Okééé-adtam meg magam
-Nah látjátok ezért imádom ennyire-beszélt ismét a kamera felé.Kuncogva ott hagytam.Összedobtam mindkettőnknek a melegszendvicset.~Ne röhögjetek nincs nagy főzőtudományom :"D
-Tamás ha enni szeretnél gyere ki érte-kiabáltam
-Nemáááá´ nincs kedvem felállni-nyávogott egy sort
-De húzzad ki a hátsó feled, még te sem lehetsz ekkora kocka.Amúgyis én megcsináltam neked, legalább kijöhetnél érte-oktattam ki
-Köcke-ballagott i vigyorogva-Jah és 8-kor buleee-kiabált vissza.Áhh nincs is semmilyen bulis ruhám~Ezért gyors átöltözés és elmegyek vásárolni. Fekete farmer, a babakék póló amit a multkor vettem, fehér oldaltáska a fehér suprámmal.Még gyorsan a derekamra kötöttem egy kék kockás pulcsit hátha...
-Tomika jössz velem vásárolni valami ruhát a bulira?-néztem rá most én bociszemekkel
-Mindjárt jön Pixa és zenét kreálunk a maradék időben-húzta a száját
-Jólvan Tamás.Jólvan.Megjegyeztem. Nincs több kaja tőlem, nah csokiii-vigyorogtam
-Kiscsaj ne csináld már-kiabált utánam de nem szóltam vissza-Krisiiii-nyávogott, de felvettem az asztalról a kulcsom és már otthon sem voltam. A vásárlás kicsit elhúzódott, ugyanis sehogysem akart a kezembe akadni a megfelelő ruha.De aztán megpillantottam egyet a Tyrában. Egyberuha volt. Deréktól lefelé hagymaszoknya ami fekete színű, a felső ujjatlan része pedig világoskék.A derekán egy fekete övvel.Kiválasztottam a megfelelő méretet, felpróbáltam.Picikét drága volt, de azt éreztem nekem kell ez a ruha.Így hát megvettem.Vettem hozzá még néhány kiegészítőt.Cipőre nem volt szükség, mert otthon volt egy fekete magassarkúm, bár nem igazán szoktam magasat hordani.Elindultam hazafelé...ismét gyalog.
-Megjöttem-kiáltottam be ismét
-Akkor gyorsan kapd össze magad, mert már fél8 és 8-ra jönnek a többiek-jött ki a szobából Tomika, már bulis ruhájában, ami egy farmerból, fekete ingből és az elmaradhatatlan fekete-neon sapiból állt.
-Oksi-és már indultam is be a szobámba.Lezuhanyoztam majd felvettem a ruhát a magassarkúval és a kiegészítőkkel.Hogy ne fázzak, vettem fel egy derék fölé érő bőrdzsekit. A hajamat elől feltűztem az alját kivasaltam.Sminknek nem volt semmi extra.Csak egy kis alapozó, szempillaspirál, szájfény.Majd a kedvenc parfümöm és már indulásra készen álltam.
-Készen....hűűűh-leskelődött Tamás az ajtóból tátott szájjal.
-Hey.Nemáár mert zavarba hozol-sütöttem le a szemem.Ismét kattant a zár a kinti ajtón.
-Megjöttem-ez Krisztián hangja volt.
-Hééj Kölyön némmá´ modell lett a konyhásnőmből-vágott büszke fejet Tamás.
-Krisi?...hűhaa-bólintott elismerően
-Nah nemár...amúgy te nem jössz?-fordultam felé
-Retusálnom kell a holnapi anyagot-húzta a száját
-Légy szíves-néztem rá kérlelően
-Nah Kölyök ,,légy szíves"-utánozott Tamás
-Majd lehet elnézek később...pink?-kérdezte, mire Tomika csak bólintott
-Gyere már Krisiii-húzott ki az ajtón
-Oké...csak benthagytam a telóm-mentem vissza érte a szobába, majd követtem az ajtóig
-Jólégy Királylány és ne igyál sokat-mosolygott Krisztián
-Majd siess Macííí oh bocs Krisztián-
-Áh ne légy már ilye.Oké igazad volt a Krisztián olyan hivatalos, felőle mhívhatsz Macíínak csak ne csináld már ezt- adta meg magát majd széttárta a kezét én meg ,,belevetődtem". Tomika a lépcsőház aljában toporzékolt miközben mi a lakásban ölelkeztünk.Ezen kuncognom kellett.
-Ezt nem kéne-suttogtam a pulcsijába
-Miért?-értetlenkedett
-Mert neked barátnőd van Krisz és...és ezt nem kéne...-majd lefejtettem karjait magamról
- De hisz nem is csináltunk semmit, ez csak egy baráti ölelés volt-
-Jah baráti-tátogtam magamnak-Nah majd ha jössz leszel, ha nem jössz maradsz-azzal leléptem. Áh már most utálom magam, soha nem volt az életem egy fiú miatt ennyire drámás
-Végre,hogy jössz-nyavalygott Tamás, majd végre belevetettük magunkat a Pesti éjszakába.