Azt hiszem, magyarázattal tartozom. Volt egy nagyon rémes időszakom, amikor olyan szinten padló alá kerültem, hogy csak egy valami tudott kihúzni a kátyúból... Már tettem róla említést, de konkrétan akkor még nem mertem elmondani senkinek sem. Biztosan sok minden megfordul az emberek fejében, amikor valaki azt mondja: szörnyű dolgokba keveredtem bele. Olyan dolgokba, amikből mások képtelenek lettek volna kimászni. Nekem szerencsém volt, mert olyan főnököt kaptam, aki rendes volt velem. Ezen múltamból kifolyólag sejtettem, hogy mi baja lehet Emilinek. Sok gazdag, beképzelt csajt láttam hasonló állapotban. Egyet holtan. Tudtam, hogy nem szabad előre ítélkeznem, téves következtetéseket levonnom. Nem lehetek biztos benne... Úgyhogy elsősorban igyekeztem a sorozatra koncentrálni. De egy biztos: szólnom kell a gyanúmról Krisztiánnak. Remélhetőleg, lesz alkalmam rá.

Az elkövetkező napokban rengeteget dolgoztam. A sorozatot forgattuk minden nap. Alexa egy kedves lányt játszott, aki viszont öngyilkos akart lenni, mert az élete összeomlott. De találkozik Andrissal, aki szó szerint megmenti őt. SP volt szokás szerint az ügyeletes szépfiú gitárral, míg Düki a kedves jó barát. Ralf továbbra sem akart tágítani mellőlem. Mindig ott lebzselt, ahol én voltam. Néha már megfulladtam tőle. Ötpercenként megkérdezte, hogy éhes vagyok-e, innék-e valamit, folyton azt akarta, hogy leüljek pihenni... Ki ő nekem? Már kezdett az agyamra menni.
- Rita, kérsz egy fánkot? - kérdezte kábé huszadjára.
- Nem, Ralf, nem kérek! - ordítottam. - A fenébe is, hagyjál már!
- Mi a baj? - nézett rám nagy, csodálkozó szemekkel.
- Az, hogy körül ugrálsz, mint egy pincsikutya! Köszönöm szépen, jól vagyok, nem kérek semmit, csak egy kis nyugalmat! - dörzsöltem meg a halántékomat.
- Ne kiabálj velem! - emelte meg a hangját ő is. Majd hirtelen lendült a keze... Róbert fogta le. Fogalmam sincs, hogy került oda...
- Ralf, megmondtam, hogy még egy ilyen, és repülsz - jelentette ki. Én sokkos állapotba kerültem, elájultam, az első emlékem, hogy fekszek valami ágyban, körülöttem sok ember... Semmit sem értettem.
- Rita, jól vagy? - hajolt fölém Alexa. - Nagyon megijesztettél minket.
- Sajnálom Rita, hogy nem figyelmeztettelek kellőképpen, milyen is Ralf. Jó srác, jó munkaerő, de a nőkkel nem tud bánni. Ha valaki megtetszik neki, akkor képes bármire. Szó szerint - mondta lehajtott fejjel Róbert.
Próbáltam felfogni a hallottakat. Nem ment elsőre. Aztán felültem, és meghallgattam még egyszer. Ralf kezelés alatt állt a hirtelen haragja miatt. Elvileg már gyógyult, csak olyankor jön ki rajta, amikor nem kapja meg azt a nőt, akit ő akar. Egyelőre nem bocsájtották el, de áthelyezték egy másik stúdióba, hogy elkerülhessük egymást. Ilyen megpróbáltatások és a nehéz nap után inkább hazamentem. Alexa jött velem.
- Megállt bennem az ütő, amikor láttam, hogy Ralf feléd emeli a kezét - kezdte barátnőm. - De látnod kellett volna Krisz fejét! Andris és Düki húzták vissza.
- Ez most komoly? - csodálkoztam.
- Igen. Amúgy ma hívta őt Emili. Már semmi baja, azt akarta, hogy Krisz menjen egyből haza. De ő kijelentette, hogy felejtse el, mert mi itt forgatunk, ez munka. Mire a csaj: biztos amiatt a Rita miatt maradsz. Ez milyen már? Ha egyszer ez a munkája... - rázta a fejét. - És oké, persze, neked ígérte meg, de te is beosztott vagy itt, mint ő...
- Azért ez túlzás - hárítottam. - Én koordinálok, ő a sztár, aki szerepel.
- Jó, jó, de akkor is! - fújt egyet. - Nem mennénk inkább hozzám, a lakosztályba? Itt nincs szobaszerviz - kérdezte, mikor már a lakásomhoz értünk.
- De sznob lettél! - böktem meg. Mire ő:
- Nem, csak kényelmes, viszont tőled nem várom el, hogy körbeugrálj.

Úgyhogy rendeltünk egy taxit és átmentünk a szállodába. Ettünk egy jót. Persze, én is élveztem, hogy pincér ugrál körülöttünk. Általában magamnak hozom még a kávét is...
- Fura ez az egész. Én kezdtem híres lenni, de egy film erejéig futotta. Te nem akartad, mégis sztár lettél - mondtam. - Mindent megkapsz, amit akarsz. Én napi 12 órát is dolgozok, bár a fizetésre nem panaszkodom.
- Rita... Ahh - Alexa nem tudta, mit mondjon. Nézett rám, nagy, bánatos szemekkel. - Tudom, hogy keveset találkozunk. Annyira szeretnék gyakrabban jönni, de... Tudod, hogy milyen ez a munka - szabadkozott.
- Nem értesz, Alexa. El kell mondanom neked valamit. Több mint fél évvel ezelőtt történt, miután többé nem hívtak egy forgatásra sem...

És mindent elmeséltem neki, ami az elmúlt időszakban történt velem.. Barátnőm egyszer sem szólt közbe. Végig feszülten figyelt rám, néha a szájához kapta a kezét, máskor csak szomorú szemmel nézett. Végül azt mondta:
- Szörnyű, amin keresztül mentél, Rita! Borzasztó, hogy nem lehettem melletted! - sopánkodott.
- Bárcsak túl lennék már rajta, de mindig előttem van a lány falfehér arca... - ráztam a fejemet.
- Nem gondoltál még rá, hogy felkeress egy pszichológust? - kérdezte óvatosan.
- Gondoltam, gondoltam... De nem árulhatom el a főnökömet - jelentettem ki.
- A volt főnököd, Rita - emlékeztetett barátnőm.    
- Tudom, de megígértem! Alexa, figyelj! Értem az álláspontodat, de családja van, és gyerekei. Nem tehetem meg vele!
- Próbállak megérteni... Tényleg! Mégsem tudok szabadulni a gondolattól, hogy bűntényt követsz el ezzel.
- Az életembe kerülhet, ha elárulom őt. Inkább a börtön, mint a halál.
- Ne viccelj, Rita! - legyintett barátnőm.
- Fogalmad sincs semmiről! - emeltem meg a hangomat. - Ez egy óriási hálózat, ha valahol köpnek, borul az egész! Szerinted mit kockáztatok? Az életemet! Nagyon nehéz volt elérnem, hogy kiléphessek. Ha megtudják, hogy valakinek is elmondtam... De már képtelen voltam magamban tartani ezt a dolgot - vallottam be neki. Pár percig némán ültünk egymás mellett, aztán hirtelen Andris rontott be.
- Ne haragudjatok a zavarásért, de... Megérkezett Emili.

Súgó 6 hozzászólás

Új hozzászólás Frissítés

1

2012.01.09. 11:27 bogi Szia. Én egy új olvasód vagyok, Egy lány álmai oldalán láttam meg a blogodat és azóta olvasom, átrágtam magam az előző történeteiden és csak gratulálni tudok, remekül írsz, olyan ötleteid vannak... Tetszik, hogy minden részben történik valami rendkivüli, folyamatosan izgalmas és ez ritka. Ez a történet is nagyon tetszik, eddig nem írtam véleményt, de mostmár gyakrabban fogok, várom én ia dupla részt nagyon.

2012.01.09. 10:10 B. Mint mindig, most is nagyot alkottál. Ehhez a részhez is csak gratulálni tudok. Irtó jó lett, és még kíváncsibbá tettél. :) Nagyon várom a következõ részt. :) Puszi!

2012.01.08. 16:51 Merci jolett nagyon:)) nem gondoltam volna h Ralf ilyen idegbeteg állat...:/ meg nagyon tud érdekelni h mi tötént a múltban? egy halott lány? mivan?! meg h Emili megérkezett?! miről van szó most?:D

2012.01.07. 15:49 mircsi55 Végre itt a rész!!:D Jól feladtad nekünk a leckét 5 hozzászólás és holnap nincs is rész,de ha megvan az öt,akkor hétfőn duplarész. Nekem tetszik az ötlét. remélem meg is valósul. Na igen Ralf. erre egyáltalán nem számítottam,teljesen lesokkolt. Azt hittem,hogy ilyen elcsépelős sztori lesz,hogy a főnöke szerelmes az alkalmazottjába,de nem Te megleped az embert! Akkor kezdem is az első bekezdésben  rájöttem,hogy nem leukémia,hanem drog. Nem tudom miért,de  a leukémiának jobban örültem volna..Na mindegy. Kíváncsi vagyok,hogy Emilía le tud-e majd szokni róla vagy ebbe hal bele. Aztán Rita múltja nem tudom miért,de nem lepett meg. Hiszen minden embernek van egy "rossz,mély,bűnös" életszakasza,ami akár 1 hónapig vagy 1 évig tart.. vagy akár többe. Kinél hogy. A végére még Emili is megérkezett. Ez nagyon érdekes lesz!! ui: mostanában elég sokat írok. Remélem nem baj..

2012.01.07. 12:48 Egy lány álmai Szia. Tudtam, hogy valami érdekes résszel rukkolsz elő, de ebben annyi minden történt, hogy lképzelni sem tudtam volna ilyet, bár még mindig ködös egy-két dolog. érdekelne nagyon mibe keveredett bele Rita... És, hogy Emilinek mi baja van... mire gyanakszik Rita. Sajnálom, hogy holnap nem lesz rész, de annak nagyon örülök, hogy hétfőn pótolod és duplát hozol, mert az 5 komi úgy is összejön, muszáj!!!! :-)

2012.01.07. 11:29 Moncsi21 mostmár kíváncsi vok hogy mit tett a csaj hogy ennyire fél,de  am nagyon jó lett :D

1