12. rész
2014.08.30. 18:51
- Köszönöm. Öh, igen. Jaj, akkor már nem érünk rá... Persze, megnézem a naptáramat! Igen, az jó lesz! - magyaráztam a telefonban. Megjelent az első albumunk végre, és azóta egyfolytában cseng a mobilunk. Mivel nincs menedzserünk, magunk intézzük egy határidőnapló segítségével a dolgokat. Fellépések, interjúk, tévében és rádióban való szereplések... A következő egy hónapunk már le van foglalva. Hétvégén például 6 fellépésünk lesz, és még Szlovákiába is meghívtak minket.
Az album sikerén felbuzdulva megírtuk a Farewell song-ot, vagyis a Búcsúdal angol verzióját. A maxit elküldtük Amerikába, most várjuk a visszajelzéseket. Egyenlőre örülünk az itteni sikereknek is. De nem szeretnénk leragadni. Az Érezd a szív szavát is felénekeltük angolul, rákerült az angol maxinkra. Csupa biztatást kaptunk egyébként. A közönség jól fogadott minket.
- Elképesztő! Nem gondoltam volna, hogy egy terápiaként írt dalból ez alakulhat ki! - mondta Kari. Éppen a Viva tévéhez igyekeztünk egy élő műsorban interjút adni.
- Szerinted én hittem volna? Hát, nagyon nem! Az külön plusz, hogy már a környező országokban is ismernek és szeretnek minket. Képzeld, felhívtak Bécsből!
- Nem is mondtad! Mikor? És miért?
- Szeretnék, ha németül is énekelnénk, mert akkor kiadják ott a maxinkat! És ha jó lesz a fogadtatás, mehetünk koncertezni! De már Hamburgból is hívtak. Csak velük nem tudok megegyezni egyszerűen. Nem értik meg, hogy kb. egy hónapig még pisilni is alig lesz időnk. Azonnal tárgyalásokat akarnak. Annyi, hogy nem várják el, hogy németül énekeljünk.
- Nekem már az angol is eléggé megerőltető. Még most sem tudom kívülről a szöveget! Súgógépet kell alkalmaznunk. - nevetett Kari, de közben komolyan így volt. Nekem sem volt egyszerű megtanulni. Talán a refrén ment a legkönnyebben. Ami érthető, mert annak van a legegyszerűbb szövege. Hamarosan megérkeztünk a Vivába. Aznap Ada volt a műsorvezető.
- Megérkezett hát közénk a Crazy, vagyis Kari és Rita. Hogyan is indult a karrieretek? - kérdezte.
- Kari és én egy nagyobb szakításon voltunk túl. Több éves kapcsolatot kellett elfelejtenünk. Kitaláltam, hogy írjuk ki magunkból a fájdalmat, így született a Búcsúdal. Írtunk hozzá számítógépen zenét, és énekelgettünk. Aztán felvettük a kapcsolatot Zsoltival, de ő átvert minket. - meséltem.
Aztán elmondtuk, mi történt, mi volt a tárgyaláson, hogy kik álltak mellénk. Hogyan forgattuk az első klipünket, mi lesz a következő.
- Hallom, utaztok a napokban Bécsbe. - kezdte Ada.
- Így van. Felkértek minket, hogy énekeljük el németül a Farewell song-ot, vagyis Verabschiedung-ot. Mindig kicsit igazodnunk kell az adott nyelv sajátosságaihoz. - mosolyogtam, mivel a német cím magyarul búcsúzást jelent. - Ha megjelenik a maxi és jó a fogadtatása, ausztriai turnéra indulunk.
- Hihetetlen a ti siker töténetetek. Szinte a semmiből tűntetek elő, és máris keresnek titeket külföldön is. Nem nehéz feldolgozni ezt?
- Könnyűnek éppen nem mondható. Ahogy idefelé a kocsiban Rita mondta, arra is nehéz időt szakítanunk, hogy a wécére kimenjünk. - mondta Kari. - Hiába jártunk úgymond sztárokkal, az egészen más volt, mint közvetlenül nekünk átélni a sikert.
- Igyekszünk azért odafigyelni magunkra. Az biztos, hogy hétfőn kimegyünk a telkünkre, és 2-3 napig elő sem bújunk. Különben nem bírnánk ki a következő hétvégét. Ugyanis akkor megyünk Szlovákiába, Romániába és Ausztriába is. - egészítettem ki Kari szavait.
- Megjelent a Búcsúdal angol verziója, amit kiküldtetek Amerikába. Mire számítotok?
- Nem tervezünk semmit sem előre. Izgulunk a fogadtatás miatt, ez egyértelmű. Egy nagyon személyes dal, kicsit érzékenyen érintene bennünket, ha lehúznák. Majd meglátjuk, hogy mi lesz! - mondtam. Még beszéltünk pár szót az albumról, majd természetesen szóba került a magánélet is.
- Nem, nincsen senkink. Időnk sem volna új kapcsolatra. - mondta Kari.
- Én nem is akarok senkit. Jobb így. - hangsúlyoztam.
- Felénekelted Attilával az Érezd a szív szavát című dalt. Ti régebben jártatok. A közös éneklés nem hozott titeket közelebb egymáshoz? - próbált vájkálni Ada. Komor lettem.
- Nem. Egyértelműen, nem. Olyan csúnyán hagyott ot, hogy nem vagyok képes megbocsájtani.
- Azt hallottam, elvesztetted közös ikreiteket.
- Jó füled van. - próbáltam viccelődni. - Igen, így van. Elütött egy motoros, és elvetéltem. Majd kiderült, hogy nem is lehet többé gyerekem.
- De ezt elhallgattad a párod elől.
- El akartam mondani, amikor már nem olyan nagy a fájdalom. Épp elég volt elveszíteni két gyermeket.
- Én csak elképzelni tudom, milyen rettenetes lehet. A fiaim nélkül nem tudnék élni sem már. - mondta együttérzően Ada. - A szomorú dolgok után, most nézzük meg a Crazy klipjét!
Leadták a klipünket, játszottunk egyet a chatesekkel, majd jöttünk haza.
Az otthoni telefon üzenetrögzítője villogott. Bekapcsoltam.
- Önnek két új üzenete van. Bíííííííííp!
következő rész->
|